Magyar gazdaság

Munkaadói és munkavállalói érdek is az év végi szabadságolás

Ha a dolgozók hosszú időn keresztül görgetik maguk előtt a fel nem használt szabadnapokat, akkor a munkáltatót vonják felelősségre.

Nem jellemző idehaza az év végi szabadnapok kiadásából adódó vita, az akár két-három hétig is elnyúló év végi szabadság a legtöbb területen a munkáltatónak is érdekében áll – írja a Magyar Nemzet szombati számában, érdekképviseletek álláspontját ismertetve.

Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (Mgyosz) alelnöke a kifejtette: elterjedt, ám téves megközelítés, hogy a munkavállalóknak kell kivenniük év végéig a még megmaradt szabadságot, mivel annak kiadásáért a munkáltató felelős.

Ha a dolgozók hosszú időn keresztül görgetik maguk előtt a fel nem használt szabadnapokat, akkor a munkáltatót vonják felelősségre.

Szintén tévedés, hogy a megmaradt szabadnapokat idővel pénzbeli juttatással ellensúlyozza a foglalkoztató, ez az eset csak a munkaviszony megszűnésekor fordulhat elő, de nem jellemző – mondta el.

Rolek Ferenc szólt arról is, hogy ágazatonként jelentősen eltérnek az év végi munkavégzéssel kapcsolatos szokások. Az ipar területein már jó előre tisztában van vele a munkavállaló, hogy decemberben az adventi, karácsonyi időszaktól leáll a termelés, így a dolgozók – ha nem érkezik rendkívüli megrendelés – pihenéssel töltik az év végét. A közigazgatásban, a bizonyos területein pedig már hagyomány a karácsony és újév közötti szünet, de egyre jellemzőbb a szolgáltatásokban is. Ennek oka részben a visszaeső kereslet, részben a munkáltatókra háruló nyomás, beleértve a szabadságok kiadását vagy a munkaerőhiányt.

Fotó: Koncz György

Rolek Ferenc szerint ráadásul a munkáltatók hozzáállása a munkavállalók igényeivel is találkozik, mivel

sokan az év utolsó hónapjára tartogatják éves szabadnapjaik nagy részét.

Buzásné Putz Erzsébet, a Mérnökök és Technikusok Szabad Szakszervezetének elnöke ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy a közszolgáltatásokban, leginkább a közösségi közlekedés területén rendkívül nehézzé teszi a munkaszervezést a szakemberhiány.

A szállításban ez az ünnepekhez köthető, jelentősen megugró utasforgalom az utasok számára nem látható, ám adott esetben bevételkiesést okozó létszámgondokat okozhat.

Buzásné Putz Erzsébet jelezte: amennyiben a dolgozó úgy látja, jogellenesen hiúsul meg a szabadsága, akár jogi úton is érvényt szerezhet igazának.

Decemberben a kereskedelemre hárul a legnagyobb kihívás.

Az áruházak több száz szezonális munkás bevonására készülnek a következő hetekben.

A három éve jellemző súlyos munkaerőhiány mellett a hosszabb ünnepi időszak és a növekvő lakossági fogyasztás is többletterhet ró az alkalmazottakra.

A tapasztalatok arról árulkodnak, a szabadságolással kapcsolatban meglehetősen rugalmasak a munkaadók és a munkavállalók, a legtöbb konfliktus pedig nem az év végén, hanem a nyári hónapokban fordul elő.

munkaadók szabadság munkavállalók MGYOSZ
Kapcsolódó cikkek