Négy tényező kellett az öt százalékhoz
A megkezdett gazdasági intézkedések, a foglalkoztatás bővülése és a bérfelzárkóztatás, a szűkülő kereslet ellenére pozitív irányú exportkapacitás, illetve az uniós források hatékonyabb felhasználása is hozzájárult ahhoz, hogy 5 százalékkal nőjön a harmadik negyedévben a magyar GDP – mondta Varga Mihály pénzügyminiszter.
A gazdaság harmadik negyedéves teljesítménye minden várakozásra rácáfolt, a Magyar Nemzeti Bank 4,2, de a Pénzügyminisztérium is csak 4,9 százalékos növekedést várt – jelentette ki Varga Mihály pénzügyminiszter, de ide sorolható a Reuters és a Világgazdaság egyaránt 4,7 százalékos elemzői konszenzusa is. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint a július–szeptemberi időszakban a nyers adatok alapján 5, szezonálisan és naptárhatással kiigazítva pedig 4,8 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva a magyar GDP. Az idei harmadik negyedévben a másodikhoz képest 1,1 százalékkal bővült a bruttó hazai termék volumene.
Varga Mihály az adatok publikálása után tartott sajtótájékoztatón kifejtette: amióta a negyedéves adatokat mérik, összesen hat alkalommal volt a mostanit meghaladó gazdasági növekedés. Ezúttal viszont nem hitel- vagy privatizációs folyamatok szolgálták a jó teljesítményt, hanem a gazdaság egészséges szerkezete. A tárcavezető szerint a növekedés hátterében négy tényező áll: a megkezdett gazdasági intézkedések, a foglalkoztatás bővülése és a bérfelzárkóztatás, a szűkülő kereslet ellenére pozitív irányú exportkapacitás és az uniós források hatékonyabb felhasználása. Kiemelte, hogy a magyar gazdaság a német ipari teljesítmény lassulása ellenére tudott jó eredményt elérni, ezzel immár 15 hónapja térünk el az Európai Unió legerősebb gazdasága és a többi tagállam által diktált tempótól. Ennek oka Varga Mihály szerint a kedvező magyar költségszerkezetben keresendő.
Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője a KSH-közlésre reagálva elmondta: az Eurostat adatai szerint a magyar gazdaság éves összehasonlításban a leggyorsabb, negyedéves bontásban pedig Lengyelország mögött a második leggyorsabb növekedést érte el. A magyar adat a környező országokéhoz hasonlítva is kiemelkedő, a hazai gazdaság a régió éllovasa, ennek megfelelően az itteni felzárkózás a legdinamikusabb. A teljesítmény hátterében az elemző szerint az ipari termelés gyorsuló növekedése, a kiskereskedelmi forgalom bővülése, illetve a lassuló, de még így is dinamikus építőipar áll. A felhasználási oldalon a fogyasztás növekedése, a beruházások dinamikája, valamint a külkereskedelmi egyenleg javulása volt a felhajtóerő. A folytatásban a Takarékbank fokozatos, de nem látványos lassulást vár: az év egészében 4,9, jövőre pedig 3,7 százalékkal nőhet a gazdaság. A Pénzügyminisztérium visszafogottabb álláspontja szerint a magyar gazdaság az idei negyedik negyedévben 4,7 százalékos, míg az év egészét tekintve 4,8 százalékos növekedést mutathat fel.
A gazdaságpolitika szempontjából a mostani adat jelentősége, hogy a jegybank által vártnál erősebb gazdasági növekedés inflációs hatása is magasabb lehet, vagyis az inflációt övező kockázati térkép ezzel kissé módosulhat – figyelmeztetett kommentárjában Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője. Kifejtette, hogy a költségvetés számára az erősebb növekedés azt is jelenti, hogy a kedvező folyamatok tovább fennmaradhatnak, vagyis kisebb költségvetési impulzusra lehet szükség ahhoz, hogy a növekedési teljesítményt jövőre is fenn lehessen tartani. Ráadásul mindez az adósságráta alakulását is pozitívan érinti majd.
Vizsgálják a kata gyakorlatát
Vizsgálni fogja a szaktárca a kisadózó vállalkozások tételes adózásának (kata) gyakorlatát a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) javaslataival együtt,
mivel egyetértenek abban, hogy sem a versenyképesség rontása, sem a visszaélések elősegítése nem volt célja ezen adónem elindításának – mondta Varga Mihály pénzügyminiszter az MKIK elnökségi ülését követően. Az ülés témái között szerepeltek a vállalkozások működését érintő ügyek is, a többi között a kistelepülési bolthálózat megerősítése, a helyi adók felhasználása. Mindezek mellett szóba került az uniós támogatások felhasználása, különböző felzárkóztatási programok kérdése is.
