Óriási lyuk tátong a román büdzsén

Megalapozottnak bizonyultak a Románia aggasztó pénzügyi-gazdasági helyzetével kapcsolatos félelmek, sőt a bukaresti kormányváltás nyomán kiderült, hogy nagyobb a baj, mint korábban sokan sejtették. A bizalmatlansági indítvánnyal októberben megbuktatott szociáldemokrata kabinet helyébe lépő, kizárólag a jobbközép román Nemzeti Liberális Párt alkotta kormány tagjai november 4-i beiktatásuk óta naponta igyekeznek biztosítani a nyugdíjasokat és a közalkalmazottakat arról, hogy van fedezet az öregségi juttatás és a bérek folyósítására, viszont éppen ez a sűrű nyugtatgatás táplálja a félelmeket. Egy héttel ezelőtti beiktatása után ugyanis éppen Ludovic Orban miniszterelnök (képünkön) beszélt arról, hogy katasztrofális állapotokat örököltek a szociáldemokratáktól. „Miközben az előző kormány a nyugdíjrendszer költségvetési többletéről beszélt, kiderült, hogy ötmilliárd lejes (félmilliárd euró) lyuk tátong a büdzsén. Bár a pénzügyminisztérium szerint október végén a nemzeti össztermék 2,8 százalékának megfelelő volt a költségvetési hiány, a deficit valójában ennél nagyobb, mert különböző trükkökkel érték el a hivatalos szintet” – állapította meg az apja révén magyar származású kormányfő, hozzátéve: ilyen körülmények között nem tudja garantálni, hogy Románia nem lépi túl a 3 százalékos hiánycélt. Kiderült például, hogy a Viorica Dancila vezette előző kormány a cégeknek járó, több mint egymilliárd euróra rúgó áfa visszafizetésének késleltetésével fékezte a deficitet, és szintén késéssel fizette ki a közmunkálatok ellenértékét. Arra viszont kerített 300 millió eurót legutolsó ülésén, hogy – elsősorban a novemberben zajló államfőválasztásra tekintettel – szétossza a baloldali irányítású önkormányzatok között. Az államháztartási hiány miatt Mugur Isarescu, a román jegybank elnöke is aggodalmának adott hangot, hiszen legfrissebb előrejelzésében az Európai Bizottság azt jósolja, hogy a deficit 2020-ban eléri a GDP 4,4, 2021-ben pedig a 6,1 százalékát.

Első intézkedései között az Or­ban-kormány nekilátott az államapparátus karcsúsításának, tíz minisztérium megszüntetésével egy időben máris félszáz államtitkárt menesztettek. Miközben a második mandátumára készülő Klaus Iohannis államfő és az őt támogató liberálisok egyaránt arról biztosították a lakosságot, hogy nem foganatosítanak bér- és nyugdíjlefaragást, egyelőre nem tudni, mi lesz a nyugdíjtörvényben beütemezett emeléssel, amely csak 2020-ban 1,7 milliárd eurós többletterhet ró a költségvetésre. Jelzésértékű az is, hogy az Orban-kabinet a hónap végére halasztotta a minimálbér januári megemeléséről ugyancsak beharangozott döntést.

Erdély az élen a működő tőke terén

Folyamatosan növekedett a romániai külföldi működőtőke-állomány értéke az utóbbi években – hívja fel a figyelmet az Erdélystat. A statisztikai szolgáltató tegnap közzétett elemzése rámutat: az ország régiói közül tavaly csaknem 19 milliárd euróra rúgott Erdélyben a külföldi működőtőke-befektetés állománya, míg a havasalföldi és moldvai csupán 13 milliárd euró volt. Habár a külföldi befektetők számára egyértelműen Bukarest a legvonzóbb, Románia többi régiójához képest Erdélynek nagyobb

a vonzereje. A külföldi működő tőkével rendelkező romániai vállalatok üzleti forgalma is folyamatosan növekedett, 2018-ban meghaladta a 165 milliárd eurót.