Tovább csökkenhetett az infláció októberben

R. P. | Októberben 2,7 százalék lehetett az infláció a Világgazdaság elemzői konszenzusa szerint, 0,2 százalékponttal alacsonyabb a Magyar Nemzeti Bank (MNB) várakozásánál. Az érték a fogyasztói árindex további, 0,1 százalékpontos mérséklődését jelentheti. A maginfláció is mérséklődött 0,1 százalékponttal szeptemberhez képest, így 3,8 százalék lehetett. Az adószűrt mutató az előző havi 3,1 százalékról 3,4 százalékra emelkedhetett. Az idén 3,3 százalék lehet az éves átlagos infláció a Világgazdaság felmérése szerint, az érték megegyezik az MNB várakozásaival.

A fogyasztói árindex fokozatos mérséklődése a tavalyi magas bázisnak tudható be. Tavaly októberben elsősorban az energia és a nyers élelmiszerek gyors drágulása volt szembetűnő – mondta lapunknak Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője. A maginfláció is a bázishatás miatt mérséklődhet: tavaly októberben 0,5 százalékkal emelkedett egy hónap alatt a dohány jövedéki adója, drágult a szerencsejáték és az úthasználati díj. Kuti Ákos, a Danube Capital vezérigazgató-helyettese az üzemanyagárak szerepét hangsúlyozta a bázishatással kapcsolatban. Szerinte az év végén várhatóan gyorsan emelkedő fogyasztói árindex mögött is az előző éves adatok nagy ingadozása állhat, 2018 november–decemberében ugyanis beszakadtak az olajárak, ami a hazai inflációs mutatón is meglátszott. Az árnyomás erős maradhat, emiatt az idei maginfláció a fogyasztói árindex felett alakulhat, ahogyan jövőre is. Kuti Ákos arra hívta fel a figyelmet, hogy az erős árnyomást elsősorban a gyors bérkiáramlás okozza. Jövőre csupán egy számjegyű lehet az átlagkereset emelkedése, de a kétéves bérmegállapodásnak – a minimálbér az idén és jövőre is 8 százalékkal nő – és a járulékcsökkentéseknek köszönhetően a fogyasztás dinamikus maradhat.