Az elmúlt évben a mező- és erdőgazdasági hasznosítású területek 1 százalékát, összesen 72 ezer hektárt értékesítettek – áll a KSH termőföldpiaci kiadványában. A statisztikai adatok szerint 2018-ban a mező- és erdőgazdasági területek ára – az előző két év 22, majd 5,6 százalékos növekedése után – átlagosan 11 százalékkal haladta meg a 2017-est. Ezen belül a szántó ára 10 százalékkal emelkedett, így egy hektár szántóföld átlagára 1,487 millió forint volt. A többi művelési ágban is nőttek az árak, a gyepé 16, a gyümölcsösé 15, a szőlőé 14, az erdőé 9,9 százalékkal.
A megyei értékesítési volument vizsgálva a változás iránya és mértéke is nagyon eltérő az egyes megyék között az előző évhez képest. Az értékesített terület nagysága Fejér megyében emelkedett a legnagyobb mértékben, 33 százalékkal, és Pest megyében csökkent a leginkább, 25 százalékkal. A legtöbb termőföldet Bács-Kiskun megyében forgalmazták, utána Szabolcs-Szatmár-Bereg és Békés megye következett (7800, 7300 és 6100 hektár).
Jellemző, hogy minden megyében a szántó volt a meghatározó, amelyből Békés megyében adták el a legtöbbet, 5700 hektárt. Jelentős volt még az erdő és a gyep művelési ágak részesedése is a forgalomból, az előbbiből Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében (1500 hektár), az utóbbiból Bács-Kiskunban (1100 hektár) értékesítették a legtöbbet. A legtöbb szőlő Heves megyében (400 hektár), a legtöbb gyümölcsös Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében cserélt gazdát (600 hektár).
A szántó átlagára régiós összehasonlításban a Dél-Alföldön volt a legmagasabb, hektáronként 1,7 millió forint, de Észak-Magyarország és Pest régió kivételével a többiben is megközelítette vagy elérte az 1,5 millió forintot hektáronként. Az egyes régiókon belül a föld minőségétől és egyéb tényezőktől függően nagyok az árkülönbségek, egy jó talajminőségű terület hektáronkénti ára duplája is lehet egy gyenge minőségűének.
A teljes cikket a Világgazdaság csütörtöki számában olvashatják
