Új inflációs módszertan bevezetésére van szükség

R. P. | A fogyasztói kosár érdemben nem tartalmazza az internetes tartalomfogyasztás legfontosabb eszközeit. Mivel nem publikus a teljes fogyasztói kosár, az sem biztos, hogy egyáltalán méri ezeket a statisztikai hivatal – mondta a Világgazdaság kérdésére Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője. Racionális lépés lenne a termékkosárba emelésük, amennyiben a fogyasztók száma eléri a kritikus tömeget. A szakértő hangsúlyozta: a digitális tartalom fogyasztásának mérése eddig nem ismert módszertant kíván, és azt a kérdést is kezelni kell, hogy egyes digitális tartalmak ingyenes és fizetős szolgáltatásként is elérhetők. A Magyar Nemzeti Bank vezető tisztségviselői publikációban fejtették ki aggodalmukat az infláció mérésével kapcsolatban. Elsősorban a digitalizáció nehezen mérhetőségét illetően vetettek fel ajánlatokat, és a lakhatással kapcsolatos kérdéseket feszegettek. A jegybankárok arra is felhívták a figyelmet, hogy a likviditásbőség nem a reálgazdaságban csapódott le, hanem az eszközárakban, ezen belül is a lakás- és a részvényárakban jelent meg elsősorban.

A lakhatással kapcsolatos kiadások fogyasztói árindexen kívüli kezeléséről a Világgazdaság hasábjain is több alkalommal írtunk. Ezeknek a súlya alacsony a fogyasztói árindexben, ami elsősorban arra vezethető vissza, hogy a magyarok túlnyomó többsége saját tulajdonú ingatlanban él, ám ezek teljes körű felújításával sem számol az infláció. A fogyasztói árindex jellegéből kifolyólag nem tartalmazza – nem is tartalmazhatja – a pénzügyi eszközökhöz kapcsolódó lakossági fogyasztást, így a lakásvásárláshoz köthető törlesztőrészletek megfizetését sem. A nemzetközi példák között találunk olyat, amely a lakhatással kapcsolatos költségeket jobban figyelembe veszi, ezt az első számú fogyasztói árindex mellett számolt mutatóval érik el. A brit statisztikai hivatal 2017 tavaszán vezette be a lakhatással módosított inflációs mutatót, amelyet visszamenőlegesen kiszámítottak, és egyes években tetemes, akár 1 százalékpontos eltérést is tapasztalhattak az eredeti fogyasztói árindexhez képest. Az Egyesült Államokban 30 százalékos súllyal számolják a lakhatási költségeket – igaz, a lakásbérlés általánosan elterjedt az országban –, emellett az átlagos kiskereskedelmi árakat és a háztartások kiadását is közzéteszi a statisztikai hivatal. Az európai módszertan megújítása szintén szóba került az elmúlt időszakban, ezt a lakhatás és a digitalizáció nem megfelelő mérése indokolná.