Lezárult a november 5-én kezdődött bértárgyalási folyamat az OBI vezetése és a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete (KASZ) között – tájékoztatta a Világgazdaságot Karsai Zoltán, a KASZ elnöke. Kifejtette, hogy a mindkét fél számára elfogadható megállapodásig hosszú és rögös út vezetett, de a felek az egyeztetés folyamán kölcsönösen nyitottak voltak meghallgatni egymás érvelését. Karsai kiemelte, hogy mindkét fél őszintén és nyíltan kommunikált a tárgyalások során. „Szakszervezeti oldalról öröm olyan munkáltatóval tárgyalni, aki nemcsak hallja, de érti is a munkavállalók hangját. Összességében elmondható, hogy jó megállapodást sikerült kötnünk, amellyel véleményünk szerint valamennyi áruházi munkavállaló elégedett lesz” – tette hozzá a KASZ első embere.
Az eredeti vállalati ajánlathoz képest végül 4 százalékkal magasabb emelésben sikerült megállapodniuk a feleknek, és az már most biztosan kijelenthető, hogy az OBI munkavállalóinak minimális béremelése több ezer forinttal meghaladja majd a szakmai bérminimum 2020-ra várható nominális emelkedését. Karsai Zoltán szerint ez a megállapítás akkor is igaz lesz, ha megvalósul a szakszervezeti szándék, és a szakmai bérminimum a hatályos
15 600 helyett 19 500 forinttal emelkedik jövőre. Bár a KASZ elnöke erről nem számolt be, a Világgazdaság információi szerint a megállapodás két számjegyű növekedést eredményez a bérekben, így elképzelhető, hogy a mérték az eredeti 6 helyett 10 százalékra kúszott fel az egyeztetések során.
Az OBI – és a KASZ – vélhetően azért nem közölt konkrétumokat, mert a nagy rivális Praktikernél még csak ezután kezdődnek a bértárgyalások, márpedig a két lánc között különösen éles a verseny a dolgozókért. A mintegy 175 milliárd forintos hazai barkácspiac meglehetősen koncentrált, és a szegmens növekedését éppen az OBI és a Praktiker rivalizálása határozza meg, ketten együtt a teljes értékesítés több mint 80 százalékáért felelnek. Miután a francia Bricostore 2012-ben, az osztrák Baumax pedig 2015-ben nehéz gazdasági körülményekre és takarékoskodásra hivatkozva kivonult, a mögöttük hagyott űrt – hipermarketek, diszkontok és szaküzletek helyett – a magyar piacon maradó két legnagyobb barkácslánc töltötte be. A tavaly 87 milliárd forintos forgalmat elérő, ezzel piacvezető OBI-t 57 milliárdos árbevétellel követte a Praktiker, a harmadik számú szereplő pedig 24 milliárd forintos értékesítéssel a Bauhaus. A három vállalat együttesen csaknem négyezer főt foglalkoztat, ennek a felét az OBI.
Mint ismert, a hatéves bérmegállapodás 2022-ig szól, az idén a összege 149 ezer forint, a garantált bérminimumé pedig 195 ezer. Ha marad az eredeti egyezség szerinti 8-8 százalékos emelés, akkor januártól a két kategóriában 160 900, illetve 210 600 forint lesz az irányadó összeg. Csakhogy a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán (VKF) a munkavállalói oldal a kedvező makrogazdasági adatokra hivatkozva ennél nagyobb, 10 százalékos béremelést célzott meg, a munkaadók viszont nem változtatnának a korábban elfogadott feltételeken. A kormány nyitottnak mutatkozott a VKF-en a 8 százalék feletti emelésre, azt az érdekképviseleti feltételt viszont nem tudja elfogadni, hogy a szociális hozzájárulási jövő júliusra időzített, 2 százalékpontos csökkentését (17,5 helyett 15,5 százalék) hozzák előre januárra. És mivel a Pénzügyminisztérium most már csak december 20-ra ígéri a tárgyalások alapjául szolgáló, részletes makrogazdasági előrejelzést, minimálisra csökkent a gyors megállapodás esélye az eredetinél kedvezőbb feltételekről.
Mindenesetre a KASZ elnöke az OBI-alku kapcsán emlékeztetett: sokszor felmerül a kérdés, hogy mit ad a szakszervezet a munkavállalóknak az 1 százalékos tagdíjért cserébe. Karsai Zoltán úgy fogalmazott: ezt hosszasan tudná sorolni a jogi segítségtől az üdülésen át a kedvezményes vásárlásokig. A legfontosabb mégis az, hogy a legfrissebb adatok szerint azokon a munkahelyeken, ahol működik szakszervezet, akár 15 százalékkal magasabbak a munkabérek, mint azokon, ahol nincsenek jelen.
A bértárgyalások kellős közepén az figyelhető meg, hogy egyre nagyobb szakadék tátong a kereskedelemben a munkáltatók között. Egyes áruházláncok a 8 százalékos béremelést is alig tudják kigazdálkodni, mások viszont akár 13-15 százalékot is hajlandók megadni. A szakszervezetek minden üzletláncnál mérlegelemzés alapján dolgoznak, azt is megnézik, hogy a kitűzött árbevételi cél mennyiben teljesült, illetve az adott társaság a forgalom mekkora hányadát fordította munkaerőköltségre. Értelemszerűen azok a cégek beszélnek 5-6 százalékos béremelésről a minimális 8 százalék helyett, amelyek a január–novemberi időszakban is a vártnál szerényebb értékesítési adatokkal szembesültek.
Háromszázezres mérföldkő
Budapesten jellemzően bruttó 215 és 270 ezer forint között szóródnak a kiskereskedelmi bérek, aki pedig jövőre a dolgozók legjavából akar válogatni, annak 295 ezer forintos bérben érdemes gondolkodnia. Nincs szó arról, hogy ez alatt ne lehetne embert találni a fővárosban, de a munkáltatónak sem mindegy, hogy egy kereskedelmi tapasztalattal rendelkező munkatárssal bővít, vagy egy korábbi bányásszal, esetleg hűtőgépszerelővel. Aki tehát a csaknem 300 ezres bruttó bért is megadja a pénztárosoknak és az árufeltöltőknek, az garantáltan vonzó munkáltatónak számít. Lehet, hogy ez az összeg sem elég ahhoz, hogy átcsábítsanak kollégákat a diszkontoktól, így az Alditól vagy a Lidltől, de lényegében bárhonnan máshonnan jó eséllyel szipkázhatnak el munkaerőt. A Nyugat-Dunántúl a bérek szempontjából megüti a budapesti kondíciók szintjét, mivel aki munkát keres, az könnyen Ausztria felé veheti az irányt, az országos átlagot meghaladó bérek mellé ráadásul már a toborzás fázisában is pluszpénz járhat. | VG
