A hazai halálozások feléért az életmód okolható

Száz megkérdezettből csak huszonkettőnek van jó véleménye a magyarországi egészségügyi ellátásról, de a rendszer használóinak jobbak a tapasztalatai – mondta a Nézőpont Intézet felmérése alapján a szervezet igazgatója, Mráz Ágoston Sámuel az intézet Gyógyuló egészségügy 2019 című konferenciáján. Kiemelte, hogy az Egészségügyi Világszervezet (WHO) jelentése szerint a magyarországi halálesetek feléért az életmód okolható. Az elhalálozások 28 százaléka a táplálkozásra vezethető vissza, míg az uniós arány 18 százalék. A hazai lakosság negyede rendszeresen dohányzik, ez áll a halálesetek 21 százaléka mögött (az uniós átlag 17 százalék), az alkoholfogyasztás 10, a testmozgás hiánya 4 százalékban felelős. „A változás érdekében a kormány a megelőzést helyezte előtérbe, ennek jegyében indult az öt nemzeti egészségprogram is” – jelentette ki a rendezvényen Kásler Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériumának minisztere. Példaként említette, hogy a bárányhimlő elleni védőoltás bevezetésével 13-ra nőtt a kötelező védőoltások száma. A lakosság átoltottságában (a beoltottak arányában) Magyarország az uniós élmezőnybe tartozik, de fontos, hogy jövőre a fiúgyermekek is megkapják a HPV elleni védőoltást. A hazai HPV-átoltottság 80, az amerikai csak 52 százalékos. Az alapellátás megerősítésére kilencszáz háziorvosi praxisra 10,5 milliárd forint pályázati forrás jutott, de kaptak támogatást a családbarát szülészetek is. Az egészségügy digitalizációjára 20,7 milliárd forintot fordított az állam. A miniszter kijelentette, hogy az orvosok bérének emelése is szerepel a kormány tervei között.

A konferencián Banai Péter Benő, a Pénzügyminisztérium államháztartásért felelős államtitkára rámutatott, hogy a munkaerő nem kielégítő rendelkezésre állása számos területen korlátozza a növekedést, és az 55 év felettiek foglalkoztatása terén is elmaradt Magyarország a szomszédos országoktól. Úgy látja, hogy ebben a lakosság egészségügyi állapota is szerepet játszik. A hazai GDP-arányos egészségügyi kiadások az OECD-országokhoz képest alacsonyak, pedig 2010 és 2020 között 60 százalékkal, 740 milliárd forinttal nőttek. A kórházban töltött átlagos idő nemzetközi összevetésben is sok, ráadásul az elmúlt tíz évben hosszabbodott, miközben az unióban mindenhol csökkent. Kimagaslóan magas az egy főre jutó orvos-beteg találkozók száma is, de nem az orvosok alacsony száma miatt. Az államtitkár rámutatott, hogy bár az állam az elmúlt években konszolidálni tudta a kórházak adósságait, azok mégis minden évben újratermelődnek. A helyzet megváltoztatása érdekében érdemben kell átalakítani az egészségügyi rendszer finanszírozását.