A keresetnövekedés is húzta a GDP-t
A harmadik negyedévben az előzetes adattal megegyezően 5 százalékkal bővült a GDP, míg a kiigazított adatok 4,8 százalékos növekedést mutatnak. Gion Gábor, a Pénzügyminisztérium pénzügyekért felelős államtitkára kiemelte, hogy a január–szeptemberi időszakban a növekedés 5,1 százalékos volt, 2010-hez viszonyítva pedig 32,3 százalékkal erősödött a magyar gazdaság. A harmadik negyedévi növekedéshez a szolgáltatási szektor 2,1, az ipar 1,5, az építőipar pedig
1 százalékponttal járult hozzá. Az államtitkár szerint a magyar gazdaság elmozdult a magasabb hozzáadott értéket teremtő tevékenységek felé.
Kitért arra, hogy a beruházások a GDP több mint 27 százalékát tették ki, amelyek zöme termelőberuházás, tehát hozzájárul a gazdaság további növekedéséhez. Az első három negyedévben 359 900 forintra emelkedett az átlagkereset. Gion Gábor azt emelte ki, hogy – összefüggésben a hatéves bérmegállapodással és a járulékcsökkentésekkel – a bruttó és a nettó kereset 12 százalékkal nőtt. Hangsúlyozta, hogy a január–szeptemberi időszakban a bruttó átlagkeresetek 11 százalékkal emelkedtek, így a reálkeresetek már 81 hónapja nőnek, ami jelentős többletfogyasztást eredményez.
Az elemzői kommentárok szerint az ipari termelés élénkülése és a nettó export tartotta fenn a gazdasági növekedés lendületét a harmadik negyedévben. Németh Dávid, a K&H vezető elemzője rávilágított, hogy az építőipar és a szolgáltatások pörgették, a mezőgazdaság viszont nem segítette a bővülést. Az ipar teljesítménye azt mutatja, hogy az utóbbi évek kapacitásbővítő beruházásai magas szinten tartották a szektor teljesítményét. A következő időszakban viszont lassúbb növekedés várható az uniós források elapadása, a beruházásoknál várható visszafogottabb bővülés miatt, de a lanyha külső kereslet sem segíti az eddigi tempó fennmaradását. Így az év egészében 4,8 százalékkal növekedhet a GDP, jövőre viszont jóval visszafogottabb, 3,5 százalékos többlettel lehet számolni.
Nyeste Orsolya, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője is 3,5 százalékos növekedést vár jövőre, az idén viszont szerinte 4,9 százalékkal nőhet a gazdaság. Megállapította, hogy továbbra is a belső kereslet maradt a fő hajtóerő, és az is kedvező, hogy a nettó exportnövekedéshez való hozzájárulása is pozitívba fordult, ezáltal a bővülés szerkezete kiegyensúlyozottabbá vált. A fennmaradó erős belső keresletet továbbra is nagyban segítették az emelkedő bérek, a magas szintű fogyasztói bizalom, az EU-s pénzek felhasználásának csúcsra futása, illetve az időszakra jellemző igen élénk banki hitelezés.
