A versenyképességi csomag ötöde már megvalósult

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) februárban bemutatott 330 pontos javaslatcsomagja 22 százalékban valósult meg eddig – derült ki a jegybank Versenyképességi tükör című kiadványából. A pontok felében már valamilyen szinten elindult a folyamat: mintegy 165 esetben történt előrelépés a program publikálása óta, ezen belül 132 esetben meg is kezdődött a javaslat végrehajtása, 26 javaslat részben, hét intézkedés pedig már teljesen megvalósult. Az MNB kiadványa fontosságuk szerint három kategóriára osztja fel a 330 pontot, ezen metodikával a legnagyobb előrelépés a nagyon fontos besorolású ügyeknél volt: itt a 110 javaslatból 69-nél kezdődött el a megvalósítás, 12-nél részben, háromnál pedig teljes egészében megtörtént.

A legnagyobb témakör az új pénzügyi modell kialakításához köthető – itt 56 javaslatot fogalmazott meg a jegybank. A hiteltörténeti adatok folyamatos lekérdezhetőségére vonatkozó javaslat kiemelt prioritást kapott, és meg is valósult. A Növekedési kötvényprogram bevezetésével a modern köténypiacra vonatkozó javaslatot értékelte megvalósultként a jegybank, emellett előrelépés, hogy a tőzsdén elindult a kkv-szektorra specializált platform. Számos téren azonban elmaradást azonosít a Versenyképességi tükör, ahol a megvalósítás még nem kezdődött meg. A garanciarendszer több pontja reformra szorul: a kizáró kritériumok túl szigorúak, a banki folyamatok átalakításával növelhető a hitelintézetek kockázati étvágya, és a garanciavállalást népszerűsítő marketingre is szükség lenne. Az angyalbefektetők ösztönzése is lökést adhat a gazdaságnak, ők adókedvezményt kaphatnának, emellett az állami és a magánszektor közös befektetését is lehetővé kellene tenni.

Az MNB szakértői szerint a pénzügyi tranzakciós illetékből kedvezményt kaphatnának a bankok, ha az azonnali fizetés fejlesztésére és az elavult IT-rendszerek cseréjére költik. A mobilfizetés elterjesztését is javasolja az MNB, amelyet szintén illetékkedvezménnyel segítenének. Ösztönözni lehetne a bankszámlák csomagárazását, vagyis a tranzakciós díjakat csökkenteni és egységes számladíjakat bevezetni, így könnyebben összehasonlíthatók lennének a bankszámlák, míg az átutalások ingyenessége támogatná a készpénz visszaszorítását – persze a növekvő tranzakciószám egyben várhatóan a díjcsomagok drágulásával járna együtt.

Magasak a belépési korlátok a pénzügyi piacon, és sok esetben a szabályozói elvárások sem arányosak a vállalt kockázattal, ezeknek az anomáliáknak a megszüntetése fontos lenne.

Az MNB emellett kisbefektetői részvényprogramot hirdetne, az új tőzsdei részvényeknek is biztosítanák a tartós befektetési számlával elérhető köztehermentességet, és a javaslatok szerint a tőzsdei parkettre lépés költségeit a vállalatok levonhatnák a társasági adóból. Ennek megvalósításához célszerű lenne tőzsdefejlesztési biztost kinevezni. A biztosítási szektorban csupán két javaslat kidolgozása nem kezdődött meg eddig, az egyik a biztosítóváltás megkönnyítése, a másik a cascopenetráció emelése.

A háztartásoknál lévő készpénzállomány egyre nagyobb probléma. Számos területen voltak már előrelépések ezen a téren, a jegybank javaslatai szerint a belföldi befektetések ösztönzése hozhatná meg az áttörést. Az osztalék adómentessége, a munkavállalói részvényprogramok, a jóléti alapok és a NYESZ osztalékadó-mentessége is támogatná a magyar lakosságnál lévő készpénzállomány leépítését.

A kkv-versenyképesség területén számottevő előrelépésekre lenne szükség, a beruházások ösztönzése – különösen az IT-szektorban – és adókedvezmények nyújtása lehet a kulcskérdés. A jelentés üdvözölte, hogy a beruházási adókra vonatkozó kedvezményt ötszázmillió forintról százmillió forintra csökkentették.

Gazdaságszerkezeti változásra is szükség lehet a versenyképesség emeléséhez, a jegybank itt a szolgáltatásexport emelését javasolja: a cél egyharmados arány elérése lenne a teljes kivitelen belül. A munkaerőpiacon is reformokra volna szükség: elsősorban a munkaerő-tartalék aktivizálására koncentrálnak a javaslatok, ezen a téren egyelőre kevés intézkedés kezdődött meg. A másik irány a külföldön dolgozó magyarok hazacsábítása, amit családtámogatással, oktatásfejlesztéssel és a vállalkozások népszerűsítésével képzelnek el a jegybank szakemberei.