Felsrófolták a magyar kortárs értékét

A várakozásokat felülmúlva kelt el több kép is a Virág Judit Galéria első olyan árverésén, amelyen háború utáni és kortárs művekre lehetett licitálni. A november második felében tartott aukció 238 millió 810 ezer forintos összleütési árat produkált. Ez kifejezetten erős eredmény, tekintve, hogy az összkikiáltási ár 160 millió forint volt. A 105 indított tétel háromnegyede gazdára talált, átlagosan több mint hárommillió forintot fizettek értük. Az árverés anyaga a klasszikus kortárs művek kategóriáját fedte le, s jól látszott, hogy megnövekedett a magyar neoavantgárd hatvanas és hetvenes évei iránti gyűjtői érdeklődés. Miként az is feltűnő volt, hogy a konceptuális fotómunkák közül jó néhány „beragadt”, még olyan nagy nevektől is, mint Hajas Tibor.

Lakner László Metamorfózis – egyszer, aztán, később című festménye viszont az eredeti kikiáltási árnak csaknem kétszereséért, 42 millió forintért cserélt gazdát. Ez az összeg háromszorosa annak, amit eddig Lakner-műért itthon kifizettek. A Metamorfózis az életmű egyik legfontosabb darabja, az alkotó hasonló jelentőségű alkotásai kizárólag közgyűjteményekben találhatók meg. Az 1936-os születésű Lakner László, aki 1968–69-ben mindkét Iparterv-kiállításon szerepelt, a hetvenes évek közepétől Németországban él, de máig hatással van a magyar színtérre is.

Nádler István Kapcsolat című 1971-es akrilja az induló összeg több mint háromszorosáért, 35 millió forintért kelt el. Nádler aukciós rekordja 9,5 millió forint volt eddig, szintén Virág Judit-aukción született, még 2007 no­vemberében. Magas, 16 millió forintos áron ütötték le Keserü Ilona Pannóterv 3. című olajképét is. Ezzel az ő csúcsa is megdőlt, amely eddig 12 millió forint volt. „Az, hogy mindhárom alkotó esetében életműrekordok születtek, hazai és nemzetközi szinten is befolyásolhatja a magyar kortárs képzőművészet piaci értékét” – emelte ki az árverés után Törő István, a Virág Judit Galéria ügyvezető igazgatója. Messze a művészek piaci galériás árai felett cserélt gazdát ef Zámbó István cím nélküli műve is, amely 3,6 millió forintért kelt el. Kepes György Sham Lustre című festményét 4,6 millió forintért, Fehér László Archív című művét pedig 4,2 millió forintért vásárolták meg. Rekordot ért el Rozsda Endre női portréja is, amely 13 millió forintot ért meg az új tulajdonosának. Magas áron, 14 millió forintért árverezték el Csernus Tibor 1972-es olajképét is. Nádler István Lilán című olajképénél 5 millió forintnál állt meg a licit, Bak Imre Morandi IV. című 2000-es akrilját a kikiáltási ár majdnem kétszereséért, 4,4 millió forintért adták el.

Törő István úgy értékelt, hogy az utóbbi években a kortárs művek irányába mutató fordulat figyelhető meg a magyar műtárgy-kereskedelemben. Egyre nagyobb az érdeklődés a hatvanas, hetvenes és nyolcvanas évek művészete iránt, és ez a tendencia már jó ideje a nemzetközi piacon is megfigyelhető. Külföldön már régebben felfigyeltek a kortárs magyar alkotókra: Keserü Ilona vagy Nádler István munkáit olyan gyűjteményekben őrzik, mint a párizsi Pompidou Központ vagy a New York-i Metropolitan Múzeum.