Gondok az idegenvezetőknél

Az idegenvezetőként dolgozók nagyjából felének se megfelelő végzettsége, se a tevékenység végzéséhez szükséges engedélye nincs, a sok kókler ráadásul nyelvileg és szakmailag sem kellően felkészült, gyakran gyalázatosan mutatják be Budapestet a turistáknak – mondta a Világgazdaságnak Deák Judit, a Magyar Idegenvezetők Egyesületének (MIE) elnöke.

Hozzátette, hogy mindez azért történhet meg, mert az idegenvezetőkről szóló törvény 1996-os elfogadása óta, néhány esettől eltekintve, senki nem vizsgálta a törvény betartását. A szakember szerint

ahhoz, hogy legyen visszatartó ereje, szükség lenne a törvény módosítására, az idegenvezetőként dolgozók ellenőrzésére és a szabálysértési bírság (jelenleg 30 ezer forint) emelésére.

A törvény megújítására a javaslatot az egyesület már két éve kidolgozta, de még senki nem foglalkozott a témával egyéb prioritásokra hivatkozva. Pedig az engedély nélkül dolgozó kontárok nem számláznak, nem adóznak, így

amellett, hogy szakképzett idegenvezetők elől happolják el a munkát, a költségvetés is bevételtől esik el.

A törvény módosításával a képzési és a vizsgáztatási rendszert is szeretnék átalakítani, az egyesület elnökének tapasztalatai szerint ugyanis

a nem iskolarendszerű idegenvezető-képzések zöméből teljesen hiányzik a gyakorlati oktatás, sokan a vizsgán látnak először idegenvezetői mikrofont a buszos városnézésen.

A szakember szerint egy ennyire gyakorlati szakmát nem lehet kizárólag elméleti képzésen elsajátítani. Szükség lenne a képzés tematikájának reformjára, a vizsga szigorítására is, ugyanis a jelenlegi vizsgakérdések színvonala elég vegyes, ami megkérdőjelezi a vizsga komolyságát. A hat-nyolc hónapos tanfolyamokra tömegek jelentkeznek, de nagy a lemorzsolódás.

A Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal nyilvántartása szerint Magyarországon 11 500 bejegyzett idegenvezető van, de csak töredékük dolgozik a szakmában.

A teljes cikket a Világgazdaság szerdai számában olvashatja!