Kisöprik a raktárakból az új autókat
Hullámzó évet zárnak az autókereskedők, az egyik legerősebb hatás, ami az idén a piacot érte, a károsanyag-kibocsátás uniós szabályozása. Gablini Gábor, a Gépjármű Márkakereskedők Országos Szövetségének elnöke a Világgazdaság kérdésére elmondta: a változások miatt már a nyáron forgalomba kellett helyezni olyan autókat, amelyeket még nem értékesítettek, tehát a regisztrált autók száma nem egyezik az eladottakéval. Megkezdődött az év végi hajrá, most még regisztrálnak minden olyan járművet, amelyet január elsejétől nem lehet forgalomba helyezni. Ez a statisztikákban úgy tűnik majd, mintha nagy eladási hullám indulna az év végén, de ez nem feltétlenül lesz így. Hozzátette, az elmúlt hónapokban a gyártók már adtak extra, akár 5 százalék körüli kedvezményeket azokra az autókra, amelyeket már csak ez évben lehet forgalomba hozni. A szakember szerint, ha vannak is még ilyen autók raktáron – a gyártók arra azért vigyáztak, hogy ne legyen túl nagy a készlet –, azok vélhetően még az utolsó hónapban kikerülnek onnan.
Az év során nagy lendületet adott a piacnak a nagycsaládosok autóvásárlási támogatása, az előzetes várakozások szerint három év alatt nagyjából 17 ezer értékesítés lesz, valójában azonban már november végére elérték ezt a számot, ami a kereskedőknél is többletforgalmat generált. Gablini Gábor szerint a jövő év nagy bizonytalanságokat tartogat, oda kell majd figyelniük a gyártóknak, hogy minél több elektromos autót értékesítsenek, ugyanis a forgalomba hozható belső égésű motoros autók száma függ az elektromos autók eladott mennyiségétől.
Jó évet zárnak a használtautó-kereskedők is, az értékesítések volumene az idén 10 százalékkal haladhatja meg a tavalyit, a várakozások szerint az idén 800 ezer használt autó cserél gazdát – mondta lapunknak Fojt Attila, a Magyar Gépjármű-kereskedők Országos Egyesületének elnöke. Hozzátette, a külföldről behozott autók száma viszont csak egy-kétezerrel haladhatja meg a tavalyi 156 ezres számot. A szakember szerint ez a külföldi piacok drágulásának tudható be, és annak ellenére, hogy a dízelautók itthon és külföldön egyaránt egyre kevésbé vonzók, nem lettek olcsóbbak, a benzinesek viszont érdemben drágultak. A forintgyengülés is árnövekedést eredményezett, a piac ugyanis a 320 forint körüli euróra árazta be magát, és a szállítási költségek is megnőttek.
Átlagosan 5-6 százalékos drágulás történt az idén a használt autók piacán, a dízeles járművek esetében azonban csak 1-2 százalékos áremelkedésről beszélhetünk – emelte ki Fojt Attila. A szakember szerint, bár idén várhatóan 160 ezer új autónál áll meg a forgalomba hozott járművek száma, nehéz megállapítani, hogy ténylegesen hány új autóval bővül az ország járműparkja, ezek 10-15 százalékát ugyanis újraexportálják, zömében Nyugat-Európába. Ezért az átlagosan 14,6 éves magyar autópark korszerűsége elmarad az uniós átlagtól. De minden európai ország autóparkja öregszik, ami az új autók drágulásának tudható be, ma már három-négy helyett hat-hét évesen cserélik le autójukat a tulajdonosok. Fojt Attila szerint a jövő évet a környezetvédelmi előírások határozzák majd meg, várhatóan lesznek könnyítések az uniós szabályozásban. Még átmeneti időszaknak számít 2020, de hogy ez pontosan mit jelent a gyakorlatban, arról még csak találgatások vannak.
