Ugyan van tere a lazításnak, azonban a és az inflációs helyzet mellett valószínűleg a jelenlegi monetáris szint marad fenn tartósan – mondta a Világgazdaság kérdésére Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője. Amennyiben mégis lazítana a feltételeken a Magyar Nemzeti Bank (MNB), elsősorban a nem konvencionális eszköztárat használhatja erre. A devizakamatcsere-ügyletek (FX-swap) állományának bővítése jöhet szóba, ezzel többletlikviditást juttathat a gazdaságba az MNB. Mennyiségi lazításra is lehetősége van a jegybanknak, ezt elsősorban a Növekedési kötvényprogramon keresztül lépheti meg: a monetáris lazításhoz annyit kell tenni, hogy a többletforrásokat nem sterilizálják a preferenciális betét eszközzel, így a kötvények vásárlásán keresztül többletpénz jutna a gazdaságba.
Virovácz Péter arra is felhívta a figyelmet, hogy a nem konvencionális eszközök használata növelné a jegybank mérlegét, az azonban GDP-arányosan rendkívül alacsony, ezért bőven van mozgástere egy ilyen jellegű intézkedésnek.
Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője a Világgazdaságnak válaszolva ellentétesen látta a kérdést: a fogyasztói árindex, a maginfláció és az adószűrt maginflációs mutatók alakulása miatt nem lát érdemi mozgásteret a lazításra, ám a jelenlegi kondíciók szerinte sokáig fennmaradhatnak, mivel nincs lépéskényszer a szigorítás irányába.
A hosszabb távú trendek azután bontakozhatnak ki, hogy túl leszünk az év végi, jövő év eleji inflációs csúcson, és a fogyasztói árindex ismét 3 százalék alá süllyed – magyarázta Suppan Gergely. A kiszorítandó likviditás csökkentésére legkorábban a jövő év második felében kényszerülhet a jegybank – bár a gazdasági teljesítmény és a külkereskedelem alakulása ezt erősen befolyásolhatja.
A teljes cikket a Világgazdaság csütörtöki számában olvashatja
