VG | Még nem késő lényegi lépéseket tenni a világgazdaság működésének és az emberi társadalom viselkedésének megváltoztatásáért, és ha az emberiség valóban képes erre, akkor a mai fiatalok úgy mehetnek nyugdíjba, hogy élhető Földet hagynak gyermekeikre – ez lehet a konklúziója annak a cikknek, amely a Science-ben, a világ egyik vezető tudományos lapjában jelent meg, s amelynek egyik szerzője Molnár Zsolt, az Ökológiai Kutatóközpont tudományos tanácsadója.
A cikk szerint – amelyet a szakértők az eddigi legteljesebb és legkomplexebb értékelésnek tartanak, amely a földi élet és benne az emberiség jövője témájában megjelent – régóta ismert, hogy az emberi tevékenység gyakran együtt jár a természet leromlásával, és egyre nyilvánvalóbb, hogy a globalizációval ezek a hatások ma már nagy távolságokra hatnak. Az 1970-es évek óta az emberiségnek a földi életre gyakorolt hatása gyorsan nőtt. A gazdaság célja egyre inkább a természetből származó anyagi javak lehető legnagyobb mértékű kiaknázása, a növekvő élelem-, energia- és faanyagkereslet fedezése. Ezzel a gyakorlattal a természet állapota és teljesítőképessége romlik, vagyis egyre kevésbé tölti be szerepét a létfontosságú javak szolgáltatásában, például a termőföld képződésében, a víztisztításban és a klímaszabályozásban – állítják a szerzők.
Ezek a változások a következő évtizedekben tovább romlanak, hacsak nem cselekszünk gyorsan és közösen azért, hogy az utóbbi ötven évben bekövetkezett változások többségéért felelős hajtóerőket szelídítsük – áll a cikkben. A fenntartható fejlődés előtérbe helyezése és az integrált cselekvés eredményezné a legkedvezőbb jövőt. A forgatókönyvek elemzése azt mutatja, hogy még megvalósítható egy olyan világ, amely megfelel az ENSZ által megjelölt fenntarthatósági céloknak az élelem, az energia, az éghajlat és a víz vonatkozásában, valamint a riói biológiai sokféleség egyezmény célkitűzéseinek. Elszigetelt intézkedésekkel viszont nem fogunk célt érni.
A természet és az emberiség helyzetének, jelenlegi trendjeinek és lehetséges jövőképeinek átfogó értékelése azt mutatja, hogy a leromlási folyamat visszafordítása
– és a fenntartható jövő – csak olyan, azonnali átalakító változtatásokkal érhető el, amelyek a problémák gyökereit kezelik. Egyebek mellett például fel kell számolni a természetpusztítást, szükség van az ökoszisztéma megújulását figyelembe vevő döntéshozatalra, a szektorok közötti kooperációra, a fogyasztás és a szennyezés csökkentésére, olyan jóléti víziók elterjesztésére, amelyek nem a növekvő fogyasztásra építenek, ezek mellett pedig a természetért érzett társadalmi felelősség növelésére is. A változáshoz elengedhetetlen a környezetpusztítás ellentételezése az árucikkek árában.
fogyasztásra építenek
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.