A vegyipar falta fel a legtöbb energiát

Magyarországon 2018-ban is a vegy- és a gyógyszeripar használta fel a legtöbb energiát az iparon belül, a szegmensre 48,4 petajoule jutott a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) összesítése szerint, ami az egész ipar 186,7 petajoule-os igényének a 25,9 százaléka volt. A MEKH listáján a második és a harmadik helyen szereplő élelmiszer, ital és dohánytermék, valamint a nemfém ásványi termékek gyártása is csak együttesen haladta meg az előbbit 29,8 százalékos aránnyal. A sorban mögöttük a gépgyártás, az építőipar és az egyéb ipari tevékenység áll.

Az adott iparág fejlődését is mutatja a felhasználás mértékének változása és az, hogy az adott értéket milyen mennyiségű energiával állították elő. Az előbbi kapcsán a MEKH kiemeli, hogy az ipar egészének 2 százalékkal emelkedett az energiafelhasználása, ezen belül a fő energiafelhasználó vegyiparé és gyógyszeriparé csak 1 százalékkal. A mögötte következő két ágazaté viszont 7-7 százalékkal bővült. A legnagyobb mértékben (29 százalékkal) az építőipar energiaigénye nőtt, amelyet 27 százalékkal a fafeldolgozás, 23 százalékkal pedig a bányászat és kőfejtés követett.

Annak meghatározásához, hogy a felhasznált energiát mennyire sikerült pénzzé tenni, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai is szükségesek. Ezek szerint a vegyipar és a gyógyszeripar 2018-ban együtt 2598,055 milliárd forint értéket állított elő, vagyis minden egyes milliárd forinthoz 18,7 terajoule energiára volt szükség. Az is kimutatható, hogy a terület energiaigényessége 2017-hez képest csökkent: az akkor előállított 2431,354 milliárd forintnyi értékhez 47,931 petajoule-nyi energia kellett, vagyis egymilliárd forinthoz még 19,71 terajoule. A csökkenés mindenképpen pozitív, viszont pusztán a számok alapján nem beszélhetünk technológiafejlesztésre visszavezethető hatékonyságjavulásról, hiszen a mérséklődést okozhatta a termelés szerkezetének változása is. Ráadásul az adatokból nem állapítható meg külön-külön a vegyipar és a gyógyszeripar energiaigényessége, mert a két ágazat egyetlen soron szerepel a MEKH összefoglalójában. (A MEKH és a KSH adatai néhány iparág esetében nem feleltethetők meg egymásnak.)

Az már például kiszámolható, hogy 2018-ban egymilliárd forint előállításához az élelmiszer-, ital- és dohánytermék-gyártóknak 8,61 terajoule energiára volt szükségük, a bányászatnak és kőfejtésnek pedig 9,86 terajoule-ra.