Élénkítheti a csirkemellpiacot a járvány

R endkívül összetett hatású a madárinfluenza – fogalmazott a Világgazdaságnak Csorbai Attila, a Baromfi Termék Tanács (BTT) elnök-igazgatója. Egyrészt a magyar exportőröknek már szembesülniük kellett azzal, hogy több országból is kitiltották a magyar baromfihúst, illetve baromfitermékeket: Dél-Korea, az Egyesült Arab Emírségek, a Fülöp-szigetek, Izrael, Kína és Tajvan egész Magyarországról, Hongkong, Japán és Szingapúr pedig regionalizációt alkalmaz, azaz csak a fertőzéssel érintett Komárom-Esztergom és Hajdú-Bihar megyéből nem fogadja a magyar baromfit. „Az úton lévő szállítmányokat minden bizonnyal nem hozzák vissza az exportőrök, hanem keresnek vevőt a térségben” – mutatott rá Csorbai Attila, jelezve, hogy ezek a szállítmányok nem fertőzöttek.

A piacszűkülés mellett más hatásokat is hozhat a madárinfluenza. Ilyen lehet, hogy Ukrajnában magas patogenitású madárinfluenza vírusát mutatták ki. Az Euró­pai Unió szabályai szerint az exportáló ország teljes területének mentesnek kell lennie a madárinfluenza-vírustól, kivéve, ha regionalizációs megállapodást kötöttek. A Brüsszelből származó információk szerint az EU nem függesztette fel a behozatalt, viszont mivel hivatalosan is megerősítették a magas patogenitású madárinfluenza kitörését, az ukrán hatóság nem állít ki exportengedélyt. Amennyiben azonban Ukrajna kéri a regionalizáció bevezetését – amit a Világgazdaság értesülései szerint eddig még nem tett meg –, Brüsszel körülbelül egy hét alatt bevezeti az új szabályozást, és a nem fertőzött területekről ismét lehetővé válik az ukrán baromfihús szállítása az unióba.

Az, hogy mikor nyílik meg ismét az uniós piac az ukrán baromfihús-szállítmányok előtt, nagyban befolyásolja az európai csirkemellpiacot és az európai csirkehústermelők helyzetét. Ukrajna ugyanis fontos csirkemellbeszállító, és ha kiesik a piacról, megemelkedik az uniós – köztük a magyar – termékek iránti kereslet. „Magyarországon most az a legfontosabb, hogy sikerüljön kordában tartani a vírust. Alapvető, hogy a meghozott járványvédelmi intézkedéseket tartsák be a baromfitarók” – mondta a BTT elnök-igazgatója. Január 16-án jelent meg az országos főállatorvos határozata, amely Magyarország teljes területén előírja a baromfik zártan tartását, ezzel is csökkentve az esélyét annak, hogy vírushordozó vadmadarakkal érintkezzenek a baromfiállományok. A zártan tartás azokra a gazdaságokra vonatkozik, amelyeknél az állatok kifutója nem védett megfelelő madárhálóval.

Az az előírás pedig még a legutóbbi madárinfluenza-járvány közepette, 2017-ben született, amely szerint a takarmányt zárt, fedett helyen kell tartani, nyílt vízből pedig tilos itatni. Az előírások betartását a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal ellenőrzi. A tét nagy, hiszen a járvány megfékezése nagy károktól óvná meg az ágazatot: a 2016–2017-es madárinfluenza 17-19 milliárd forintba került. Azoknak, akik nem tartják be az előírásokat, egy esetleges járvány esetén nem jár az állami kártalanítás.

Az elmúlt év első tíz hónapjában Magyarország baromfihúsimportja 13 százalékkal, 64 ezer tonnára nőtt 2018 hasonló időszakához viszonyítva – idézi a KSH adatait a NAIK Agrárgazdasági Kutató Intézet. Ezen belül kismértékben mérséklődött a csirkehús behozatala, míg a pulykahúsé 13 százalékkal, csaknem hatezer tonnára emelkedett. Magyarország baromfihúsexportja 5 százalékkal, 191 ezer tonnára emelkedett ugyanebben az időszakban. Az átlagosnál intenzívebb, 8 százalékos volt a csirkehús kivitelének növekedése, az export így 99 ezer tonnára nőtt, a pulykahúsé viszont 4 százalékkal, 29 ezer tonnára csökkent.