Elérte a toleranciasáv tetejét az infláció
Tavaly 3,4 százalékkal nőttek a fogyasztói árak, míg decemberben 4 százalékos volt az infláció 2018 azonos időszakához képest – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal jelentéséből. A Világgazdaság elemzői konszenzusához képest mind az éves, mind az utolsó havi mutató 0,1 százalékponttal volt magasabb. A szakértők számítottak a pénzromlás fokozódására, azt ugyanis elsősorban az olajárak határozták meg a tavalyi utolsó hónapokban. A KSH adatai szerint az éves alapon mért maginfláció 0,1 százalékponttal, 3,9 százalékra mérséklődött decemberben, így 2019-ben 3,8 százalékkal emelkedett a mutató 2018-hoz képest. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) által publikált, éves alapon mért adószűrt maginfláció – a KSH szerinti maginflációhoz hasonlóan – 0,1 százalékponttal, 3,5 százalékra csökkent decemberben. Az alapfolyamatokat megragadó két mutató csökkenése egyértelműen az árnyomás enyhe mérséklődését jelzi. A tavalyit enyhén meghaladó, 3,5 százalék körüli éves átlagos inflációra lehet számítani 2020-ban – mondta Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője. A legtöbb mutató azt sugallja, hogy a fogyasztói árindex a 3 százalék feletti tartományban marad, az idén is a tavalyinál gyengébb forintárfolyam és a béremelések által hajtott belső kereslet lehet a pénzromlás első számú hajtóereje, és a dohányáruk adója is emelheti az árszínvonalat. Németh Dávid hozzátette: kérdéses, hogy a nemzetközi gazdasági növekedés lassulása mennyire húzza lefelé az inflációt. Nyeste Orsolya, az Erste Bank vezető elemzője arra számít, hogy 2020-ban 3,4 százalék lesz a fogyasztói árindex. Az első negyedévben még magas lesz az infláció, a toleranciasáv felső határán mozoghat, azonban a második negyedévtől a 3 százalékos jegybanki célhoz közelíthet. Nyeste Orsolya hozzáfűzte: a legfrissebb inflációs adatok várhatóan nem késztetik lépésre az MNB-t, a következő negyedévekben is expanzív maradhat a monetáris politika.
Az idén 3,5 százalékos infláció várható – mondta Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője. A tavalyi alacsony bázisa miatt januárban is tovább emelkedhet a fő inflációs mutató, ugyanakkor a maginfláció tovább eshet. Virovácz Péter arra számít, hogy a jegybank továbbra is kitart a gazdaságösztönző monetáris politika mellett. Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője arra hívta fel a figyelmet, hogy a bázishatások ellentétesen alakíthatják az inflációt, a népegészségügyi termékadó szeszes italokra való kiterjesztése kikerül a bázisból, míg a tavaly év eleji alacsony üzemanyagárak felfelé tolják.
A disznóhús – sertéspestis miatti – jelentős áremelkedése szintén gyorsíthatja a drágulást. Suppan Gergely 3,6 százalékos átlagos fogyasztói árindexet vár 2020-ban, az idén nem lesz szükség a monetáris kondíciók szigorítására, igaz, lazításnak sincs tere. Regős Gábor, a Századvég makrogazdasági csoportjának vezetője hangsúlyozta: a decemberi inflációs adat összhangban van a jegybanki várakozásokkal, az MNB 2020-ban a célt meghaladó drágulási ütemet vár. A célsáv tetejét elérő infláció ellenére sem várható a monetáris politika szigorítása a január végi kamatdöntéskor. Regős Gábor szerint legkorábban márciusban, az új Inflációs jelentés megjelenésekor változhatnak a kondíciók, igaz, a jelenlegi számok ismeretében erre kicsi az esély.
