Létkérdés a járványügyi védekezés

A Hajdú-Bihar megyei Létavértesen is megjelent a madárinfluenza egy kacsatartó gazdaságban – közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih). A vizsgálatok a legutóbbi, Komárom-Esztergom megyei esethez hasonlóan – amikor több mint 53 ezer pulykát kellett leölni – ezúttal is a H5N8-as vírustörzset mutatták ki. A létavértesi gazdaságban már a gyanú alapján megkezdték a mintegy 115 ezres kacsaállomány leölését.

A Nébih közleménye szerint a betegség megjelenésében valószínűleg a közeli tóra járó vadmadarak játszhattak szerepet. A baromfit jelenleg is kötelező teljesen fedett, lehetőleg oldalról is zárt helyen etetni és itatni, és az almot is úgy tárolni, hogy ahhoz a vadmadarak ne férjenek hozzá. A hatóság jelezte, hogy az előírások hamarosan kiegészülnek a kötelező zártan tartással, de a fokozott kockázat miatt a gazdáknak már most érdemes gondoskodniuk az állományok zártan tartásáról.

„Valószínűleg lesznek még kitörések, hiszen ez a vírus nagyon fertőző, de nem tehetjük fel a kezünket, és nem mondhatjuk, hogy semmit nem tehetünk. Sőt, mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy az ágazat minél kisebb kárral vészelje át ezt az időszakot – mondta a Világgazdaságnak Csorbai Attila, a Baromfi Termék Tanács (BTT) elnök-igazgatója. – A vírus terjedését a vándor- és vadmadarakkal hozzuk összefüggésbe, ráadásul az idén az enyhe tél megkavarta a szokásos vándorlási rendet. Novemberben voltak olyan enyhe napok, hogy nem gondoltak táplálékhiányra, és nem indultak el. Bizonyos vadmadárfajok meg is telepedtek Magyarországon, amelyek hordozhatják ezt a vírust, ezért is különösen veszélyes ez a mostani időszak.” Csorbai Attila hozzátette, hogy tavasszal, amikor ezek a madarak visszatérnek természetes élőhelyeikre, vélhetően a vírusnyomás is kisebb lesz.

A leölt állatok után állami kártalanítás jár. Ennek összege az állat forgalmi értéke, amelyet a terméktanács adatbázisa alapján állapítanak meg. Ehhez a legfrissebb ágazati statisztikai számokat használják, de az adatokban nyilvánvalóan vannak időbeni csúszások. Csorbai Attila szerint most valószínűleg az októberi lezárt statisztika alapján kalkulálják a forgalmi értéket, de az adatokat folyamatosan frissítik. A kártalanítás azonban nem alanyi jog, csak azok kaphatják meg, akik betartották a vonatkozó jogszabályokat – hívta fel a figyelmet az elnök-igazgató. Vagyis, ha például a zárt tartás az előírás, és ezt valaki nem teljesítette, elveszítheti az állami kártalanítást.

A 2016–2017-es magyarországi madárinfluenza-járvány következtében 13-15 milliárd forintot fizettek ki a termelők kártalanítására. A tényleges károk ugyanakkor ennél nagyobbak voltak: a közvetett veszteségeket a BTT annak idején mintegy 4 milliárd forintra becsülte. Ez az összeg az export kieséséből és az emiatt nyomottá váló belföldi árakból, valamint abból jött össze, hogy a járvány után sokáig nem lehetett betelepíteni az ólakat. Kár érte a vágóüzemeket is.