A csütörtökön megjelent interjúban a pénzügyminiszter az ellenzéki sajtó álhírének nevezte, hogy Magyarországnak nem sikerül felzárkóznia a visegrádi országokhoz, úgy vélte ennek éppen ellentmondanak a gazdasági adatok. „A visegrádi négyekhez vissza tudtunk zárkózni, és vannak területek, ahol mi vezetjük a csoportot”. Az adatok alapján több szempontból is éppen Magyarország ad mintát ezeknek az országoknak szavai szerint.
Nincs szégyenkeznivalónk, de a korábbi elhibázott gazdaságpolitika miatt tíz év munkába telt, mire Magyarország újra az őt megillető helyre került a régióban
– jegyezte meg.
Hangsúlyozta, hogy a befektetők nem az alacsony bérek, hanem a politikai és gazdasági stabilitás, a földrajzi elhelyezkedés, a kiszámítható gazdasági környezet miatt döntenek Magyarország mellett, hiszen évek óta tíz százalék felett emelkednek a bérek, így egyre kisebb szerepet játszik az a bérelőny, amely korábban meghatározó vonzereje volt a magyar gazdaságnak.
„Mi is a közepes fejlettség csapdáját akarjuk elkerülni” – mondta, megjegyezve, hogy a hozzáadott érték növelése játssza a legfőbb szerepet a beruházások támogatásában. „Csak az innovatív, kutatás-fejlesztésre alapozott beruházásokat vagyunk hajlandók támogatni” – szögezte le.
Költségvetés
A szigorúbb költségvetést említve azt mondta, „híve vagyok annak, hogy 2022-re vagy legkésőbb 2023-ra olyan, nullás költségvetés szülessen, amely nem okoz hiányt. Ezt fokozatosan lehet csak elérni, mert a magyar gazdaság felzárkózási pályán van. Arra a felvetésre, hogy a szigorúbb költségvetés kevesebb forrást jelent például az egészségügynek, azt válaszolta, az utóbbi hónapokban kiderült, hogy alulfinanszírozottság helyett rossz struktúráról lehet inkább beszélni. „Több pénzt teszünk az ágazat működésébe, az mégis újratermelődött. Menedzsmentproblémák is vannak, amelyeken változtatni kell”.
Növekedés
A pénzügyminiszter óvatosan optimista a gazdasági növekedést illetően, azt mondta, ha a beruházások ilyen magas szinten lesznek, maradunk a felzárkózási pályán. „Az általában pesszimista Európai Bizottság az idei évre 2,8 százalékos növekedést jósol, a piaci elemzők szerint 3,5 százalék a reálisabb” – mondta.
Az euró bevezetését említve úgy fogalmazott, hogy nem szívesen „ül fel arra a vonatra”, amelyről nem tudja hogy hova megy.
Az euró folyamatosan változik, a 2008-as válság után kiderült, hogy súlyos hiányosságai vonnak, ráadásul amíg a magyar gazdaság nem ér el egy bizonyos fejlettségi szintet, nem érdeke, hogy az euróövezethez csatlakozzon, mert versenyhátrányt okozhat – fejtette ki.
Lakáspolitika
Varga Mihály Matolcsy György kritikájára a kormány szerinte kudarcos lakáspolitikájáról azt mondta, egyszerre osztja és vitatja is a jegybankelnök állításait. Az eredmények közé sorolta, hogy 2019-ben várhatóan az utóbbi hat év legtöbb lakása épült; a magyar kormány a családi otthonteremtési kedvezménnyel és a hozzákapcsolódó hitelekkel lehetővé tette, hogy 700 milliárd forintnyi forrás kerüljön a lakásépítési piacra. Elismerte, hogy
ennek keresletnövelő hatása is volt, amivel az építőipari kínálat nem tartott lépést,
de speciális területnek nevezte a budapesti lakásárak alakulását, ahol az alacsony hozamok és a változó árfolyam miatt megjelentek a befektetési célú lakásvásárlások és a külföldi szereplők is. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a Plusz júniusi megjelenése óta épp a kormány fékezi az árnövekedést, 3300 milliárd forint érkezett megtakarításként a kincstárhoz, ami csillapítja az ingatlanpiacot, ezt lehet látni a második féléves adatokon.
A kormány célja változatlan: lakáshoz juttatni a fiatal családokat – szögezte le , és megjegyezte, hogy 550 ezer üres ingatlan van Magyarországon, ezért az építések mellett hangsúlyt kell fektetni a lakásállomány megújítására is. „Viszont ha be akarunk illeszteni több csoportot is a munkaerőpiacra, akkor az ő költözésüket, mobilitásukat egy kiszámítható, fejlett bérlakáspiac segíthetné, de ez nem létezik” – jegyezte meg, és megerősítette: a gazdaságvédelmi akció következő lépéseiben a lakásállomány és a lakáshoz jutás kérdésével is foglalkozik a tárca.
