Januárban 4,3 százalékra emelkedhetett az éves alapon mért a Világgazdaság elemzői konszenzusa szerint. A szakértők várakozása megegyezik a Magyar Nemzeti Bank (MNB) prognózisával, ami azért meglepő, mert a jegybanki cél 3 százalék, 1 százalékpontos toleranciasáv mellett. Ez azt jelenti, hogy a csütörtökön – a Központi Statisztikai Hivatal közzétételében – érkező adat a cél felett 1,3, a toleranciasáv felett pedig 0,3 százalékponttal alakulhat. Az MNB szerint azonban a pénzromlás felpörgése a monetáris hatáskörön kívüli tényezőknek, elsősorban az olajárak változásának tudható be. Erre utal az is, hogy a konszenzusunk az alapfolyamatokat megragadó mutatóknál mérséklődést, illetve stagnálást vár. Az éves alapon mért maginfláció az előző havi 3,9-ről 3,8 százalékra csökkenhet, míg az adószűrt indikátor decemberrel megegyezően 3,5 százalék lehet.
Várhatóan jelentősen megugrik az infláció januárban, ám ennek elsődleges okai átmeneti tényezők lesznek – nyilatkozta lapunknak Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője. Az üzemanyagár és a bázishatás is felfelé tolja a fogyasztói árindexet, valamint a postai szolgáltatások, a szerencsejáték drágulása és a dohánytermékek jövedékiadó-emelése is felfelé nyomja a mutatót. A bázishatás a következő hónapoktól inkább lefelé kényszeríti az árszínvonalat. Virovácz Péter hozzátette: ugyan jelentős drágulás várható, azonban az átmenetiség miatt az MNB várhatóan nem reagál a monetáris politika átalakításával. Kuti Ákos, a Danube Capital vezérigazgató-helyettese azt hangsúlyozta, hogy az infláció januári emelkedésében a bázishatás mellett egyedi tényezők is szerepet játszanak. A kereskedelmiszálláshely-szolgáltatás áfája 18-ról 5 százalékra csökkent, ami lefelé húzza a drágulás ütemét, ugyanakkor az év elején ismét emelkedett a dohánytermékek jövedéki adója, ami ellentétes hatást fejt ki. Kuti Ákos hozzáfűzte: a következő hónapokban csökkenő pályára állhat a fogyasztói árindex, és visszatér a toleranciasávon belülre.
Regős Gábor, a Századvég makrogazdasági csoportjának vezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy a cégek árazása szempontjából kiemelten fontos az év eleji időszak, így a januári és a februári adat nagy jelentőségű az infláció 2020-as alakulása és a márciusi kamatdöntés szempontjából. A béremelések, az erős belső kereslet és a gyenge forint várhatóan 2020-ban is erősíti a pénzromlás ütemét, azonban a világgazdasági bizonytalanság, a nyugat-európai stagnálás és a koronavírus inkább fékezheti a drágulást. Regős Gábor figyelmeztet: ha egyes termékek előállítása vagy beszerzése nehezebbé válik a kínai járvány miatt, az az árak jelentős emelkedését eredményezheti. Petschnig Mária Zita, a Pénzügykutató Zrt. tudományos főmunkatársa arra figyelmeztet, hogy ha a koronavírus miatt nagyobb összeomlás jönne, akkor az infláció éves átlaga 3 százalék közelében alakulna. Kuti Ákos szerint 2020-ban 3,6 százalékra emelkedhet az infláció a tavalyi 3,4 százalékról, ami az élénk hazai gazdasági aktivitásnak és a gyengébb forintárfolyamnak tudható be, 2021-ben viszont az üzleti ciklus lefordulása és az árfolyamhatás kifutása miatt 3,1 százalékra süllyedhet az árszínvonal-emelkedés üteme.
a drágulás ütemét
