Átsúlyozhatják a lakhatási költségeket
Újabb szakértő követeli az euróövezeti árindex komponenseinek újragondolását. Ezúttal Philip Lane, az Európai Központi Bank (EKB) vezető közgazdásza, aki a Financial Timesnak adott interjúban hangsúlyozta: a lakhatási költségeknek nagyobb súllyal kell szerepelniük a harmonizált árindexben (HICP).
Az alacsony arányszám nagyban hozzájárul ahhoz, hogy az árindex nem képes tartósan a 2 százalékos cél közelébe emelkedni.
A téma nem új: előkerült az EKB januári kamatdöntő ülését követő sajtótájékoztatón, de Yves Mersch, a kormányzótanács tagja is beszélt a téma fontosságáról.
Egyrészt probléma lehet, hogy Európában (az Egyesült Államokkal ellentétben) az árindexbe nem számolják bele a saját ingatlanban lakás költségeit.
Ennek oka történelmileg az, hogy az árindex a fogyasztói javak drágulását hivatott mérni, nem pedig az eszközök (például az ingatlan) árának változását.
A legtöbb országban, mint hazánkban is, a saját ingatlanban lakás költsége nem eleme az inflációs mutatónak. Másrészt pedig az albérleti árak változása túl kis súllyal szerepel az indexben.
A HICP relatív súlyozásában 44,9 százalékot tesznek ki a szolgáltatások, ebből 10,9 százalék esik a lakhatással összefüggő szolgáltatásokra. Ez utóbbi tartalmazza a rezsiköltséget, a műszaki fenntartási költségeket és a lakásbérleti költségeket is, amelyet viszont csak 6,2 százalékos súllyal mérnek, pedig a felmérések szerint ennél jóval magasabbak az uniós polgárok bérleti költségei. Az alacsony súlyozás egyik oka lehet, hogy az uniós polgárok magas, 70 százalékos arányban laknak saját ingatlanban az Eurostat szerint.
A teljes cikket a Világgazdaság keddi számában olvashatja
