Felére olvadt a többlet három év alatt

A külkereskedelmi többlet 535 millió euróval csökkent tavaly 2018 aktívumához képest, a teljes termékkereskedelem értéke 4985 millió euró volt – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) jelentéséből. A többlet közel két számjegyű, mintegy 9,6 százalékos esése annak tudható be, hogy míg az import 4,8 százalékkal, addig az export mindössze 4 százalékkal emelkedett. Figyelmeztető jel, hogy a kivitel decemberben 0,8 százalékkal csökkent a behozatal 2,6 százalékos bővülése mellett, ennek megfelelően a tavalyi utolsó hónap többlete 247 millió euróval, 134 millió euróra esett az előző év azonos időszakához képest.

„A termelési láncokon keresztül üthet be a koronavírus, ezzel számolni kell a következő időszakban” – mondta a Világgazdaságnak Tardos Gergely, az OTP Bank vezető elemzője. A vírus miatti gyárleállások az első negyedéves kínai növekedésre mindenképpen rányomják a bélyegüket, de az egész éves dinamikát is számottevően befolyásolhatja a járvány. A szakértő hozzátette: a kínai lassulás az európai GDP-növekedésre, így a magyar gazdaságra is kifejti majd a hatását. Az Oxford Economics elemzése szerint az év első három hónapjában a korábban várt 6 százalék helyett kevesebb mint 4 százalékkal nőhet a kínai gazdaság. A prognózis rontása kifejezetten az ipar gyengélkedésének tulajdonítható. Emiatt az eurózóna gazdasága negyedéves alapon 0,3 százalék helyett mindössze 0,1 százalékkal bővülhet, de az április–júniusi időszakban már nem számolnak a koronavírus jelentős fékező hatásával. Az elemzésben arra is felhívják a figyelmet, hogy három csatornán gyűrűzhet be az európai gazdaságba a koronavírus: a kereskedelem visszaesése mellett az értékláncokon keresztül is közvetlenül érezhető lehet a gazdasági hatás, illetve a gazdasági bizalomra nézve is kedvezőtlen lehet, ami a beruházások mérséklésében csapódhat le. A KSH adatai szerint 2018-ban 5,4 milliárd eurót tett ki a Kínából származó behozatal, míg a kivitel

2 milliárd euró volt. Az elmúlt években jelentősen nőtt a kínai import, ugyanakkor a távol-keleti országba irányuló export csökkent. A 2019. január–novemberi adatok szerint 19,4 százalékkal nőtt a behozatal, míg a kivitel 27,5 százalékkal esett.

„A következő időszakban ismét emelkedhet a külkereskedelmi többlet, az idén 5,5 milliárd euróra, jövőre pedig 6 milliárd euróra” – mondta Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője. A többlet emelkedése a beruházások lassulása miatti csökkenő importigénynek tudható be. A folyó fizetési mérleg 2020-ban ismét a pozitív tartományba kúszhat, a külső finanszírozási képesség pedig tartósan többletes lehet. Trippon Mariann, a CIB Bank vezető elemzője szerint a külkereskedelmi többlet az idén tovább csökken, és 3849 millió euróra olvad, ami az erős belső kereslet mellett a kivitel lanyhulásával magyarázható. A tavalyi többlet körülbelül a fele a 2016-os, tízmilliárd eurót megközelítő, rekordmagas aktívumnak. Szerinte a többlet de­cemberben régen nem látott szintre mérséklődött: az elmúlt négy évben mindössze kétszer, tavaly és tavalyelőtt augusztusban volt ennél alacsonyabb.