Januárban a fogyasztói árak átlagosan 4,7 százalékkal magasabbak voltak az egy évvel korábbinál. Az elmúlt egy évben a járműüzemanyagok, a szeszes italok, dohányáruk és az élelmiszerek ára emelkedett jelentős mértékben – közölte csütörtökön a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Az egyszeri és szezonális hatásokkal érintett termékektől megszűrt úgynevezett maginfláció 4,0 százalékra emelkedett januárban, a tavaly decemberi 3,9 százalék után.
Az élelmiszerek ára 6,9 százalékkal nőtt 2019. januárjához képest, ezen belül a sertéshúsé 27,6, a párizsi, kolbászé 17,4, az idényáras élelmiszereké (burgonya, friss zöldség, gyümölcs) 10,8, a cukoré 8,4, a házon kívüli étkezésé 7,2 százalékkal lett magasabb. A szeszes italok, dohányáruk ára átlagosan 7,4, ezen belül a dohányáruké 11,3 százalékkal emelkedett. A szolgáltatásokért 3,6 százalékkal kellett többet fizetni, ezen belül a lakbér 10,3 százalékkal nőtt. A járműüzemanyagok 13,5 százalékkal drágultak.
A forint 340 környékén várta a januári inflációs adatot
Az éjszaka folyamán 340,2 forint felett is járt az euró. A 9 órás adatközlés után továbbra is 340 környékén billeg az árfolyam.
Tavaly decemberhez viszonyítva a fogyasztói árak átlagosan 0,9 százalékkal emelkedtek. Az élelmiszerek ára átlagosan 2,0 százalékkal nőtt, ezen belül az idényáras élelmiszereké (burgonya, friss zöldség, gyümölcs) 7,9, a sertéshúsé és a száraztésztáé 2,5, az alkoholmentes üdítőitaloké 2,3, a párizsi, kolbászé pedig 1,5 százalékkal lett magasabb. A szeszes italok, dohányáruk 1,2 százalékkal kerültek többe, ezen belül a dohányáruk – jövedéki adójuk emelése következtében – 1,2 százalékkal drágultak. A szolgáltatásokért 0,5, ezen belül a postai szolgáltatásokért 8,7, a szerencsejátékokért 7,0 százalékkal kellett többet fizetni. A járműüzemanyagok ára 2,8 százalékkal emelkedett. A szezon végi kiárusítások következtében a ruházkodási cikkek 2,2 százalékkal kevesebbe kerültek.
A Világgazdaság elemzői konszenzusa éves alapon 4,3 százalékos inflációt prognosztizált januárra. A szakértők várakozása megegyezett a Magyar Nemzeti Bank (MNB) prognózisával, ami azért meglepő, mert a jegybanki cél 3 százalék, 1 százalékpontos toleranciasáv mellett.
Nyolc éve nem volt ilyen magas a drágulás üteme
A várakozásokat messze meghaladó inflációs adatokról beszélnek az elemzők. A Takarékbanknál a korábbi 3,6 százalék helyett idén 3,9 százalékos átlagos inflációra számítanak a tavalyi 3,4 százalék után, míg az ING Bank elemzője 3,5 százalék körüli átlagos inflációt számszerűsít 2020 egészére nézve.
Az üzemanyagok és az élelmiszerek drágulása hajtotta fel az inflációt
Az emelkedését főként az üzemanyag- és az élelmiszerárak növekedése magyarázza – állapította meg a januári inflációs adathoz fűzött csütörtöki kommentárjában a Magyar Nemzeti Bank (MNB). A jegybank által számított és tartósabb inflációs tendenciákat megragadó mutatók – a keresletérzékeny termékek és a ritkán változó árú termékek és szolgáltatások inflációja – januárban nem változott az előző hónaphoz képest, 3,2 százalékon, illetve 3,4 százalékon maradt.
Az MNB elemzése kiemelte:
a feldolgozatlan élelmiszerek szezonálisan igazított és adószűrt árai az előző hónaphoz képest tovább növekedtek, ami leginkább a sertéshús és a friss gyümölcsök árában volt megfigyelhető.
Az alkohol és a dohánytermékek ára decemberhez képest emelkedett, amit a dohánytermékeket érintő jövedékiadó-emelés okozott. Januárban a piaci szolgáltatások árai az előző hónaphoz képest 0,7 százalékkal voltak magasabbak. Az év eleji átárazás mértéke megfelelt a tavalyi évben tapasztaltnak. Az iparcikkek éves inflációja az előző hónaphoz képest lényegében nem változott, mind a tartós iparcikkek, mind a nem tartós iparcikkek inflációja lényegében változatlan maradt.
3,4 százalék volt a 2019-es infláció
A fogyasztói árak a tavalyi év egészét tekintve 3,4 százalékkal emelkedtek, decemberben pedig 4,0 százalékkal voltak magasabbak az egy évvel korábbinál. A maginfláció tavaly decemberben 3,9 százalékos volt 0,1 százalékponttal alacsonyabb a novemberinél.
Az üzemanyagárak egy évvel korábbi bázishatásával és a kínai sertéspestis járvány miatt megugrott élelmiszerárak alakulásával magyarázták elemzők az infláció erőteljes decemberi felszökését a novemberi 3,4 százalékról.
A legfontosabb áremelő tényezők januárban az élelmiszerek, a járműüzemanyagok és a jövedéki változásai lehetnek, de különösen a munkaintenzív szolgáltatások területén erősek lehettek az év eleji átárazódások hatásai, illetve némely hatósági áras szolgáltatatás ára is nőtt, például a posta vagy a szerencsejáték esetében.
