Januárban jelentősen felpattant az inflációs mutató – írja kommentárjában Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője. A KSH adatai szerint az átlagos árszínvonal emelkedés elérte a 4,7 százalékot éves alapon.
Hasonlóan magas inflációra legutóbb 2012-ben volt példa.
Meglepő magasságba ugrott az infláció: a várakozásokhoz képest 0,4 százalékponttal lett magasabb a drágulás üteme. Leginkább a járműüzemanyagok, a szeszes italok, dohányáruk és az élelmiszerek ára nőtt az elmúlt évben.
A rendkívüli, 0,7 százalékpontot kitevő mértékű inflációs gyorsulás erősebb volt, mint amire a piac számított, azonban a mögöttes indokok nem okoztak érdemi meglepetést.
Az élelmiszerek átlagosan 6,9 százalékkal drágultak. Ezen belül is elsősorban a szezonális élelmiszerek ára nőtt jelentősen (burgonya, zöldség, gyümölcs). A dohányáruk 11 százalék feletti áremelkedése az újabb jövedéki változásnak tudható be – közölte az elemző. Szerinte ez a hatás jelentkezett a maginflációs mutatóban is, ám a tartós fogyasztási cikkek közel 1 százalékos éves bázisú áresése ezt valamelyest mérsékelte.
Ennek fényében nem meglepő, hogy a maginfláció csupán 0,1 százalékot erősödött és 4 százalékon áll.
Az inflációs mutató erőteljes gyorsulása mögött az élelmiszerek mellett az üzemanyagok árváltozása húzódik meg. A tavalyi év azonos időszakához képest 13 százalékkal kellett többet fizetni az üzemanyagokért. Önmagában az ebben a termékcsoportban bekövetkező változás közel 0,4 százalékponttal járult hozzá az inflációs mutató emelkedéséhez. Emellett szerinte a szerencsejáték és a postai szolgáltatások drágulása együttesen újabb 0,1 százalékpontot magyaráznak az infláció gyorsulásából.
Mindent összevetve tehát Virovácz Péter szerint
a januári infláció legnagyobb része szezonális és egyszeri árváltozások, valamint az alacsony bázis következtében alakult ki, így átmenetinek tekinthető.
A következő hónapokban az emelkedő bázis miatt az infláció jelentős mérséklődésére számítanak az ING-nél, és április-májusra ismét 3 százalék közelébe süllyedhet a mutató.
Mindeközben a maginfláció és az adószűrt maginfláció mutatója a jelenlegi szintek környékén tartózkodik majd, mielőtt a második félévben lassulás következik be. Mindezek alapján hiába ért el nyolcéves rekordot az infláció, a jegybanknak nem kell a monetáris politika megváltoztatásával reagálnia. Előrejelzésünk változatlan kamatkörnyezet mellett is 3,5 százalék körüli átlagos inflációt számszerűsít 2020 egészére nézve – közölte az elemző.
Meglepő árváltozások
Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője is arról írt kommentárjában, hogy a várakozásokat messze meghaladta a januári inflációs adat. Szerinte az infláció megugrására számítani lehetett, mivel az üzemanyagárak egy évvel ezelőtti zuhanása miatt alacsony volt a bázisár, míg az idei év elején – az amerikai-iráni konfliktus miatt – magasabbak voltak az üzemanyagárak. Számos termék drágulása azonban lényeges meglepetést okozott, így érdemben gyorsabban nőttek az élelmiszerárak, valamint a szolgáltatások árai a postai szolgáltatások és szerencsejátékok árainak jelentős emelése miatt.
Az inflációs nyomást jelzi, hogy a maginfláció is a toleranciasáv tetejére, 4 százalékra, az adószűrt maginfláció pedig 3,7 százalékra emelkedett az előző havi 3,5 százalékról.
4 százalék közelébe csökkenhet az infláció
A következő hónapokban az üzemanyagok bázisárának növekedése miatt az infláció 4 százalék közelébe süllyedhet, de a toleranciasávba, azaz 4 százalék alá leghamarabb április-május környékén kerülhet, majd az év végéig fokozatosan tovább mérséklődhet, de a 3 százalékos inflációs célt a korábbi várakozásokkal ellentétben nem fogja megközelíteni – véli az elemző.
Mivel az árak emelkedése szélesebb bázisú, az inflációs előrejelzésüket felfelé módosítják a Takarékbanknál, így
a korábbi 3,6 százalék helyett idén 3,9 százalékos átlagos inflációra számítanak a tavalyi 3,4 százalék után,
azonban a forint gyengülése egyre erőteljesebb felfelé mutató kockázatot jelent, aminek jegybanki kezelésére szükség lehet, így az MNB a legközelebbi ülésen már utalást tehet a közelgő szigorításra, ami először a devizaswap állomány csökkentését jelentheti, míg kamatemelésre idén még feltehetően nem kerül sor – tette hozzá Suppan Gergely.
Regős Gábor a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának vezetője kiemelte:
a monetáris politikának az a feladata, hogy az inflációs célhoz való visszatérés érdekében a forint árfolyamát stabilizálja, illetve erősítse, és visszafogja az alap inflációs folyamatokat.
Erre először a februári kamatdöntő ülésen van lehetőség, kérdés, hogy a forint árfolyamának alakulása lehetővé teszi-e a márciusi Inflációs jelentés megjelenésének bevárását vagy sürgősebb beavatkozás szükséges.
