A jövő héten bezárhat az első szálloda Budapesten

Hétpontos akciótervet dolgoz ki a koronavírus-járvány miatt krízishelyzetbe került vállalkozások megsegítésére a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) – jelentette be Guller Zoltán vezérigazgató, hozzátéve, nem közvetlen pénzügyi támogatást, hanem likviditásmenedzsmentet tartalmaz a kormány elé terjesztendő koncepció. A kormányzat gazdaságvédelmi akciótervében külön fejezetet kap a turizmus, és európai uniós szinten is várható egy turisztikai Marshall-terv, külön pénzügyi alappal, mi­után ilyen súlyos helyzetben emberemlékezet óta nem volt az ágazat. A helyzet óráról órára romlik, tegnapra például 240 szárnyashajó és már az összes szállodahajó kikötését lemondták április végéig Budapesten, ami önmagában 1,5 millió eurós bevételkiesés.

A vidéki turizmus egyelőre tartja magát, ott a foglalások 10-15 százalékát mondták le a következő három hónapra a vendégek, Budapesten viszont a jövő héten már bezár az első, vendég nélkül maradó szálloda. Két hete még 70 százalékos foglaltsággal működtek a hotelek Budapesten, a múlt héten 50 százalékkal, jövő hétre legfeljebb 30 százalékos lehet a telítettség, húsvétra pedig leeshet 10-15 százalékig, ami már a turizmus megszűnésével fenyeget. Egész Európában hasonló a helyzet, vagy még súlyosabb, a távol-keleti beutaztatók már a múlt héten csődbe mentek – mondta Guller Zoltán. Mint emlékeztetett, a kínai beutazóturizmus leállását Budapest még nem érezte meg igazán, de ami azóta történt, az évtizedes rekordszintű fejlődést tört teljesen derékba. A gazdasági következményeket érzékeltetve rámutatott, hogy a turizmus-vendéglátás ágazat multiplikátor hatása a legnagyobb a nemzetgazdaságban, legalább négyszázezren dolgoznak a szektorban, amelynek bevételei több milliárd euróval javítják Magyarország devizaegyenlegét. Az MTÜ vezérigazgatója közölte, hogy a 2030-ra kitűzött célt, a GDP-hez történő 16 százalékos hozzájárulást az ágazat már 2022-re teljesítette volna, miután már tavaly megvolt a 13,2 százalékos részesedés, az idei év pedig minden eddiginél kiemelkedőbbnek ígérkezett. Tavaly a korábbi 120 milliárdról 200 milliárd forintra nőtt például a SZÉP-kártya-feltöltések összege, ami idén januárban 200 százalékkal bővült tovább, a költések volumene pedig 209 százalékot ugrott egyetlen év alatt.

A világjárvány hatására mélyrepülésbe váltó turizmusban a veszélyhelyzet közben és utána is elsőként a kárenyhítésre, a remélhetően csak átmeneti válság miatt likviditási problémákkal szembenéző vállalkozások forgalmának fellendítésére kell majd fókuszálni. Az idei évre szánt 20 milliárdos marketingkeretet újratervezik, és elsőként a belföldi turizmus helyreállítására koncentrálnak, hogy a nyarat még meg tudják menteni. A válságkezelés azonban nem csak az állam feladata, abban a vállalkozások mellett az önkormányzatoknak is részt kell vállalniuk. Az MTÜ semmilyen fejlesztéssel nem áll le, nem fagyasztja be a szálláshelyfejlesztési pályázatok forrásait – szögezte le Guller.