Állami szerepvállalásra van szükség

A koronavírus terjedésének két-három hónapja is jelentős negatív hatással lehet a nemzetgazdaságra, azonban visszafordíthatatlan globális hátrányokat várhatóan nem fog okozni, ha időben és a megfelelő eszközökkel megtörténik a problémák kezelése. Egyes területeket azonban súlyosabban is érinthet a jelenlegi helyzet – áll a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elemzésében.

Folyamatos a változás

A NAK szerint elmondható, hogy az ország élelmiszer-ellátása zavartalan ugyan, de bizonyos piaci anomáliák már megjelentek, elsősorban az exportban, de a külföldről származó alapanyagok, csomagolóanyagok és alkatrészek esetében is érzékelhető változás – a helyzet ráadásul napról napra alakulhat.

Bár a gazdálkodók kisebb valószínűséggel fertőződhetnek meg, mint a városi lakosság, esetükben a betegség sokkal súlyosabb lefolyású lehet a magas átlagéletkorból, valamint a férfiak nagyobb számából adódóan. Ha egy gazdaságból valaki megfertőződik és karanténba kerül, az akár a gazdaság teljes éves eredményének elvesztésével járhat. Ugyanakkor nagyobb a valószínűsége a fertőződésnek a feldolgozóiparban. Fontos megemlíteni, hogy a koronavírus az állatokra nem veszélyes, azok csak átmeneti felületi hordozóként játszhatnak szerepet, és közülük is leginkább a házi kedvencek.

Mivel a vírus terjedésével a lakosság várhatóan egyre inkább próbálja elkerülni azokat a helyeket, ahol fokozott a fertőződés veszélye, a közeljövőben a tartós élelmiszerek iránti kereslet növekedésével kell számolni. Már most is általános tendencia , hogy a vásárlók igyekeznek hosszabb időre raktározni a készleteket.

Eltérő súlyú problémák

A NAK három kategóriába sorolta a különböző ágazatokat, illetve a termeléshez kötődő területeket. Általános hatású, azonnal megoldandó problémának nevezik, így az agrárgazdaság szempontjából a legfontosabb azonnali feladatnak tartják a szállítmányozás folytonosságának fenntartását. A korlátozások miatt az alapanyagok beszerzésénél és az exportra szánt termékek elszállításánál ez létfontosságú, de egyes esetekben a személyforgalom korlátozása is nagy károkat okozhat – ez utóbbi például akkor, ha a termelőeszközök javítását, működtetését végző személyek Magyarországra való belépésének engedélyezése akadályokba ütközik.

A járványügyi korlátozások közepette mindezek figyelembevételével garantálni kell a biztonságos áruszállítás fenntartását a NAK álláspontja szerint. Azokat a tévhiteket azonban el kell oszlatni, amelyek pánikszerű vásárlást eredményeznek.

A második kategóriába azok a szektorok tartoznak, amelyek működésében és megélhetésében a koronavírus jelentős károkat okoz, mert a csúcsidőszak éppen a járvány erősödésének időszakára esik. Erre jellemző példa a bárányhús, hiszen az ágazat éppen mostanában bonyolítaná le a legtöbb eladást, az export ugyanis általában a húsvéti időszakban csúcsosodik ki. Ide tartoznak a kertészeti árukat, a szezonális virágokat termesztő kertészetek is. A vírus jelenléte feltehetőleg a tavaszi kerti munkák megkezdését is hátráltatni fogja.

A növényházi zöldséghajtatás és gombatermesztés szintén károkat szenved, ezeknél a termékeknél a tavaszi időszak bevételei alapozzák meg a gazdaságos működést. A nyerstej-piac is a nagy vesztesek közé tartozik, hiszen az olasz tejfeldolgozók leállásával az egész EU-ból odaszállított évi közel négymilliárd liternyi nyers tej nagy része a spot piacon jelenhet meg, ami drasztikus összeomlást okozhat. E területeken a jövedelemkiesés miatt szinte biztosan szükség lesz támogatásokra mind visszatérítendő, mind vissza nem térítendő formában, valamint direkt állami intervencióra.

A NAK elemzése szerint a harmadik kategóriába azok az ágazatok tartoznak, amelyeknél a koronavírus turbulenciát okoz az értékesítésben, azonban idővel a szektor mozgása és folyamatai kiegyenlítik a negatív hatásokat.

A félelmek dominálnak

A növénytermesztésben egyelőre kevésbé a konkrét problémák, inkább a rövid távú helyzettől való félelmek a jelentősek. Ez alól az említett, szezonális virágokat termesztő kertészetek, a növényházi zöldséghajtatás és gombatermesztés a kivétel. A növénytermesztőknek a szállítási korlátozások okozhatnak problémát, főként azoknak a termékeknek az esetében, amelyeknél jelentős volt az olasz export (kukorica, durumbúza, árpa, szója, napraforgó, repce). Ha majd akadozik a szállítás a fő uniós vevők felé, az rövid távon felesleghez, így az eladási árak csökkenéséhez vezethet. Ez pedig a tavaszi munkák megkezdésekor nagy finanszírozási nehézségeket okozhat.

Az is alapvetően befolyásolhatja a tavaszi munkák megkezdését, ha az inputanyagok nem érkeznek meg időben. A NAK informá­ciói szerint a tavaszi műtrágyaellátáshoz szükséges mennyiség jórészt már az országban, a raktárakban van, illetve jelenleg is zavartalanul érkezik. Szintén nem várható központi ellátási probléma növényvédő szerekből, valamint vetőmagokból, és általában biztosított a tavaszi növényvédelem, ha az inputanyagok eljutnak a termelőkhöz.

A különböző gépek, alkatrészek és eszközök esetében azonban már vegyes a kép. Bizonyos jellemzően Kínában készülő alkatrészeknél hosszabb szállítási határidővel érdemes számolni, de az európai piacokról érkező egyes termékekből is előfordulhatnak ellátási problémák. Már most is gondot okoz, hogy hiánycikk a permetezéshez is használt védőruha, maszk és kesztyű, és az utánpótlásuk is kérdéses.

További, az összes agrárágazatot érintő probléma, hogy egyelőre nem egyértelmű, hogy a szállítási korlátozásokkal sújtott országokból hazaérkező sofőrök mikor és milyen feltételekkel vehetik fel újra a munkát. Emiatt a NAK a szállítási korlátozások felülvizsgálatát és egy olyan szabályozás kialakítását tartja szükségesnek, amelynek segítségével rendszeres tájékoztatás mellett fenntartható a forgalom folyamatossága. A jelenleg korlátozás alatt álló Olaszország Magyarország harmadik legfontosabb mezőgazdasági és élelmiszeripari piaca.

Alapanyag-drágulás

Az állattartókat érintő kiemelt kérdés, hogy fenntartható-e a takarmányellátás biztonsága. Mivel a keveréktakarmány-gyártásban felhasznált fontos alapanyagok Kínából érkeznek (például aminosavak, vitaminok), a korábbi korlátozó intézkedések miatt ezek már most is általában 50-80 százalékkal magasabb áron vásárolhatók meg. Középtávon számolni kell bizonyos termékek fizikai hiányával, és ez minden termékpályán a termelési paraméterek romlását eredményezheti.

A másik jellemző probléma a piacok átmeneti megszűnése, illetve elérhetetlensége, ami az egyes területeket különböző mértékben érinti. A legsúlyosabb helyzet egyértelműen a bárányexportban állt elő, ahol a kisebb súlyú állatok exportjának csúcsa a húsvéti időszakra esik (a teljes export 30-40 százaléka). Bár itt a kereslet még megvan, a szállítás akadozik, a fuvarozók attól tartanak, hogy visszafelé nem tudnak belépni az országba, illetve hogy karanténba kerülhetnek.

Szintén súlyos lehet a helyzet a szarvasmarha, valamint a sertés esetében. Bár itt esetleg megoldás lehet az állatok további hizlalása, ám az egyrészt jelentős többletköltséggel jár, másrészt alacsonyabb felvásárlási árakat eredményezhet. A hazai vágóállat-termelés mintegy kétharmadát kitevő baromfiágazat – jelentős exportorientáltsága miatt – szintén értékesítési problémákkal nézhet szembe.

Az enyhe tél miatt az átlagosnál nagyobb mértékű a tejtermelés, ami a kereskedelem, a logisztika és a feldolgozás gondjai miatt gyorsan fölösleg képződését okozhatja, és ezt is kezelni kell. A termelők szempontjából nagyon fontos, hogy az állatállományt megvédjék, minden megtermelt liter tejet feldolgozzanak, és ne keletkezzenek nehezen pótolható veszteségeik.

Az élelmiszeriparban több állategészségügyi probléma miatt az év eleje óta nehézségek tapasztalhatók az alapanyag-ellátásban. Ennek ellenére a hazai élelmiszer-feldolgozás és -termelés biztosítja a magyarországi ellátást, az áremelkedés azonban folyamatos. Az élelmiszer-előállításban és a feldolgozott élelmiszerek fogyasztókhoz való eljuttatásában a NAK az állati eredetű termékeknél lát jelentősebb negatív hatást, ami részben a munkaerő rendelkezésre állásából, részben az állategészségügyi helyzet romlásából eredhet.

Főbb javaslatok

A NAK szerint szükség van egy bizottság felállítására, amelynek feladata lenne olyan javaslatok kidolgozása, amelyek biztosítják a vállalkozások fizetőképességét, a munkahelyek és a vállalatok piaci helyzetének megőrzését, valamint a veszteség csökkentését. Ilyen lehet például az adófizetések elhalasztása, a karantén miatti termeléskiesésre és a betegszabadságra eső táppénzhez állami támogatás, állami garanciavállalás és hitelkeretek nyújtása, valamint egyedi intézkedések a turizmus megsegítésére. Az átmeneti likviditási problémák elkerülése, csökkentése érdekében kamatmenteshitel-programot, konkrét támogatások nyújtását, valamint adó- és járulékfizetési moratóriumot is javasolnak. Az áruellátás folyamatossága érdekében mielőbb nevesíteni kell a stratégiailag fontos üzemeket, rögzíteni kell ezeknek az üzemeknek a kivételes jogait, a működésüket prioritásként kell kezelni. Javasolják továbbá a folyamatban

lévő uniós pályázatok mihamarabbi elbírálását, kifizetését, állami kockázatvállalással.