Milyen eredménnyel jutottak a magyarországi pályázók közvetlen brüsszeli forrásokhoz a most záruló uniós ciklusban?
Magyarország a később csatlakozott tizenhárom ország közül a harmadik legtöbb forrást hozta el, ami azt jelenti, hogy közepes a teljesítményünk. A Horizon 2020 keretprogram eddig odaítélt támogatásainak ugyanakkor ez csupán a 0,6 százaléka, ami sem a GDP-nk, sem a lakosságarányunk szempontjából nem megfelelő.
Hogyan lehet ezen javítani a következő időszakban?
Nagyon meg kell erősítenünk a forráslehívásnak ezt a lábát. Ez azt jelenti, hogy mivel most van egy átmeneti évünk, amelyben sokkal több eszközt hirdetünk meg, képezni tudjuk a piacot, szélesíthetjük a nemzetközi kapcsolatainkat, Magyarországon pedig olyan tudásközpontokat hozhatunk létre, amelyek a nemzetközi együttműködések partnerei lehetnek. Mindenkit megszólítunk: az intézményi hálózatot, az egyetemeket, a kutatóintézeteket és a vállalkozásokat is, és segítjük a felkészülésüket. Azt reméljük, hogy ennek eredményeként a következő ciklus sokkal sikeresebb lesz.
Ennek érdekében miben kellene még fejlődnünk?
A javuló versenyképesség és a jobb hatékonyság érdekében Magyarország egységes szemlélettel igyekszik kezelni az adott tudományterülethez tartozó erőforrásokat. Sokkal tudatosabban készítjük fel az egyetemeket az új korszakra. Az elmúlt időszakban nagyon sok, viszonylag egyszerűen elérhető forrás állt rendelkezésre az országban, az intézményi szereplők nem voltak érdekeltek a jóval komplikáltabb, több nemzetközi partnerrel megvalósítható, nehezebben összerakható pályázatok beadásában. Ám mi most díjazzuk azokat, akik ilyen konstrukcióban pályáztak, még akkor is, ha nem nyertek, de közel álltak hozzá. A hamarosan megjelenő Piacvezérelt KFI-projekteket támogató pályázatunkban például pontokat adunk a nemzetközi pályázatokon való részvételért. Támogatjuk az egyetemeket abban, hogy kísérjék nagyobb figyelemmel a nemzetközi pályázatokat, sőt, ezt el is várjuk, mert a kiválósági finanszírozásnál ez is szempont lesz.
Mekkora szerep juthat a mezőgazdaságra a források lehívásában?
Általában nem ágazati szemlélettel dolgozunk, de a mezőgazdaságnál erre is szükség lehet. Azzal keresett meg minket az Agrárminisztérium, hogy érdemes lenne az agrárágazat szereplőit speciálisabban felkészíteni a jövőre induló Horizon Europe programra. Sok igazság van abban, hogy az agrárcégeket területenként érdemes összeszervezni. Segítjük a szereplőket abban, hogy tájékozódjanak a pályázati lehetőségekről, megtanulják, hogyan kell jó pályázatokat írni vagy éppen a nyertes projekteket menedzselni. Bemutatjuk, hogyan készülhetnek a következő keretprogramra, hogyan építhetik a nemzetközi kapcsolataikat. Az ismeretek bővítése érdekében konferenciát is tartunk az Agrárminisztériummal és más szakmai partnerekkel, hogy a szektor még sikeresebb legyen, mint korábban. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar ugyanis eddig is jól szerepelt: a források 10 százalékát vitte el, és a nyertes pályázók 14 százalékát adta.
Miért ennyire fontosak a közvetlen brüsszeli források?
Az EU költségvetésének tervezése körüli vitákból is jól látszik, hogy a kutatás, fejlesztés és innováció olyan kiemelt terület, ahol markáns, csaknem 30 százalékos növekedést javasolt a bizottság. Ez százmilliárd eurónyi forrás, mi ebből a nagyobb összegből arányaiban is többet szeretnénk elhozni.
A mezőgazdaságon belül milyen kiemelt területei vannak az innovációnak a digitális technológiákon és a precíziós gazdálkodáson kívül?
Az említettek valóban fontos területek, de például a biztonságos élelmiszerek vagy a még fel nem használt hulladékok hasznosítása területén is hasonlóan nagy a pezsgés. Érdemes megemlíteni a tizenegy országra kiterjedő, magyar kezdeményezésre indult Bioeast nevű összefogást, amelynek részt vevő államai azért lobbiztak erőteljesen, hogy a biomassza-alapú gazdaságon belül folytatódjon a mezőgazdaság fenntartható növekedése, mégpedig a kutatás és az innováció, valamint a határokon átnyúló együttműködések révén. Ez be is került a fő tématerületek közé.
A Horizon
2020-nak csak
0,6
százalékát hívtuk le
