Karantén idején az online licit az ász

Húsz éve indultak el. Miért volt ilyen hosszú folyamat, míg jöttek az eredmények?

Kezdetben inkább hobbinak tekintettük az oldal fejlesztését, öt évvel ezelőtt viszont végrehajtottunk egy jelentős tőkeemelést. Üzleti tervet készítettünk, és ráfeküdtünk a megvalósítására. Tavaly novemberben már több mint ötvenezer egyedi látogatót regisztráltunk. Ahogy kúszott felfelé a szám, látványosan változott a partnereink hozzáállása, felismerték, hogy érdemes velünk együttműködniük. Magyarországon lassabban indult be az online műtárgypiac. Áttörést jelentett, amikor valós idejű árverés-közvetítésekbe kezdtünk, amit live aukciónak hívtunk. Az antikváriumokon kívül bekapcsolódtak a nagy művészeti galériák, mint a Bodó, a BÁV vagy a Nagyházi. A két legnagyobb aukciósházon kívül gyakorlatilag mindenkit mi közvetítünk. Szerintem a legnagyobb eredményünk, hogy az Axioart nem egy marketingfelület, hanem ha valaki megjelenik rajta, vételi megbízásokat, liciteket biztosítunk számára. Azaz vevőket hozunk és bevételt generálunk.

Kik látogatják az oldalt?

Kezdetben többnyire magyar vonatkozású tételekre magyar vevők érkeztek, mostanra egyre több külföldi licitál rajtunk keresztül. Például a BÁV aukcióján egy Fabergé kiöntőkészletre egy orosz vevő rajtunk keresztül kínált húszmillió forintot. A tétel végül egy telefonos vevőé lett, de a versennyel a BÁV-nak háromszoros bevétele keletkezett ezen az egy kikiáltáson. Az utóbbi időben a látogatók elkezdtek fiatalodni, ami kulcsfontosságú az egész műkereskedelemben, hiszen minden szereplő számára fontos, hogy bővüljön a gyűjtőtársadalom. Mi is nagy figyelmet fordítunk a lehetséges új vevők megszólítására, keressük, hogy mivel lehet a fiatalabb, de már fizetőképes rétegeket bevonni. Az elmúlt két évben csaknem húsz sikeres plakátárverést tartottunk.

Milyen értékhatárig licitálnak online a vevők?

Az említett BÁV-árverésen kívül emlékezetes volt, amikor a Múzeum Antikvárium aukcióján Fekete István Tüskevár című regényének kéziratáért, amely kétmillió forintról indult, az Axioarton húszmillió forintot kínáltak. A tételt a teremben vették meg, de nem is olyan régen még elképzelhetetlen volt, hogy valaki online húszmillió forintig licitáljon. Igazi áttörésnek én majd azt nevezem, amikor a hangsúly áttevődik a webes térbe, és általában ott zajlik a vásárlások zöme, nem csak ilyenkor, karantén idején. A nemzetközi trendek jó ideje ebbe az irányba mutatnak. A nagy aukciósházak galériákat csuknak be, és az online értékesítés felé fordulnak, mert az a jövő.

Mi a soron következő céljuk?

Amit a magyar piacon meg akartunk valósítani technológia­ilag, az mostanra felállt. Azon dolgozunk, hogy szakmailag még profibb legyen az oldal, valamint terjeszkedni szeretnénk a kelet-közép-európai régióban.

Hogyan hatott a tevékenységükre a koronavírus megjelenése?

Egyre többen keresnek minket. A jelenlegi korlátozások gyakorlatilag ellehetetlenítik az árverések teremben való megrendezését, így annak, aki forgalmat szeretne, az online szolgáltatások maradnak. Kedvező, hogy a netes aukciók esetében nincs terembérleti díj, nyomtatott katalógus vagy személyzeti költség. Vagyis a mi szolgáltatásunk nem csupán segítség a piacnak az egészség megóvásához, hanem az egyes cégek életben tartásában is fontos szerepet játszik. Biztosítja a folytonosságot az üzletmenetben, ráadásul egyáltalán nem visszafogottabb forgalmi adatok mellett, mint korábban. Úgy gondoljuk, sajnos hosszabb időre kell berendezkednünk az új körülményekre mind életvitel, mind pedig a tranzakciók lebonyolításának tekintetében. Sem az élet, sem az üzlet nem állhat meg.

Korábban elképzelhetetlen volt, hogy online

20

millió forintig menjen a licit