Támogatást kapnak a Nyugat-Balkánon befektető magyar vállalkozások

Új távlatok nyílhatnak a regionális gazdasági együttműködések terén a következő években, a Nyugat-Balkán, elsősorban Szerbia fontos külgazdasági célpontja lesz Magyarországnak – emelte ki Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium miniszterhelyettesi feladatokat ellátó államtitkára a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara külgazdasági évnyitó konferenciáján. A magyar gazdaság a beáramló tőke arányában és az export terén is Németország-központú, a tavalyi év első tizenegy hónapjában a német–magyar kereskedelem 28,5 milliárd eurót tett ki, a második helyen álló Olaszországgal ez az összeg 5,2 milliárd euró volt. A Németország után következő öt országgal lebonyolított kereskedelem értéke összesen éri el azt az összeget, mint amelyet Németországgal ér el Magyarország.

Magyar Levente kiemelte: a szom­­széd­­ságpolitikai kapcsolatok minősége alig tükröződik a gazdaság számaiban, és elmondható, hogy Közép-Európában nem jelentenek gazdasági akadályt a politikai kapcsolatok. Szerbia esetében azonban éppen a politikai kapcsolatokban fennálló stabilitás kezdi meghozni a gazdasági eredményeket, amelyekre az állam tudatosan rá is erősít – tette hozzá. Példaként említette, hogy azok a magyar vállalkozások, amelyek szeretnének tőkét kihelyezni Szerbiába vagy Montenegróba, akár 50–70 százalékos vissza nem térítendő támogatásért folyamodhatnak az államhoz. Az államtitkár szerint érdemes figyelni az OTP mozgását, ahol ugyanis meg tud jelenni a bank, ott lehet keresnivalójuk magyar cégeknek más szektorokban is.

A nyugat-balkáni üzleti lehetőségeket boncolgató panelbeszélgetésen Ragab Ádám, az Adriatic Appraisal Kft. ügyvezető igazgatója elmondta, hogy a régió messze nem homogén, meglátása szerint Magyarország számára a közepesen fejlett része, Montenegró, Szerbia és Bosznia lehet vonzó célpont. Az energetika terén mindhárom országban nagy lehetőségeik vannak a magyar cégeknek, de Horvátországban, Albániában és Montenegróban a turizmus is húzóágazat, a feldolgozóipar Szerbiában, a mezőgazdaság pedig Horvátországban és Szerbia vajdasági részén. Hendrich Balázs, a HEPA Magyar Exportfejlesztési Ügynökség vezérigazgatója kiemelte, hogy a nyugat-balkáni beruházási programra januárban harminc pályázat érkezett, nagy számban élelmiszer- és építőipari projektek, de turisztikai, energetikai és vízipari kezdeményezések is voltak. Örlős László, a Nyugat-Balkáni Zöld Központ Nonprofit Kft. ügyvezetője szerint a klímavédelemben és a környezetiparban nagy bővülési lehetőségei vannak Magyarországnak a nyugat-balkáni régióban, tekintve, hogy Európa tíz legszennyezőbb szénerőműve közül nyolc a Nyugat-Balkánon van, tizenhat erőművük annyi káros anyagot bocsát ki, mint Európa 250 fosszilis alapú erőműve összesen.