A gyenge forint miatt jöhet több uniós pénz
A korábbinál gyengébb forintárfolyam és a várható további uniós programok következtében nagyjából 1000 milliárd forinttal lehet magasabb az EU-tól érkező támogatás a következő időszakban – tudta meg a Világgazdaság Európai Bizottsághoz közeli forrásból. A pluszösszeget újabb pályázatokra lehetne felhasználni, illetve az uniós fiskális lazításoknak köszönhetően a koronavírus elleni küzdelemre, jövedelempótló programokra, a kkv-szektor hitelprogramjaira és egészségügyi kiadásokra is. A szóban forgó uniós programokról a múlt hét csütörtök esti EU-csúcson sem született döntés. (A témáról részletesebben a 6-os oldalon olvashatnak – a szerk.) EB-közeli forrásunk szerint a 100 milliárd euróra tervezett programból Magyarország eséllyel pályázhat akár 3-4 milliárd euróra is (1000-1500 milliárd forint).
A Pénzügyminisztérium (PM) az államháztartási adatokról pénteken kiadott közleményében hangsúlyozta: az első negyedévben 63 milliárd forintnyi uniós forrás érkezett, az előfinanszírozás 691 milliárd forintot tett ki. A részletes adatokból az is kiderült, hogy az uniós források kifizetése március végére elérte az éves előirányzat 41 százalékát. Az idei első negyedév mérlege a PM adatsora szerint az, hogy a költségvetés előirányzatának 25 százaléka folyt be, míg a kiadások 29,4 százalékát költötték el.
Az állam márciusban mintegy 190 milliárd forintot költött a járvány elleni védőfelszerelésre, a büdzsé pedig összességében 747 milliárd forintos deficitet halmozott fel három hónap alatt. Az Eurostat által múlt héten visszaküldött fiskális jelentésből kiderül, hogy az idén a költségvetés pénzforgalmi hiánya 1196 milliárd forint lehet, ez a 2019-es bruttó hazai termék (GDP) 2,4 százaléka. A fiskális jelentést április 1-jén küldte el a kormány az EU statisztikai hivatalának véleményezésre, így az még nem számolhatott az azóta született válságintézkedésekkel. A kormány jelenlegi GDP-arányos hiánycélja 2,7 százalék – ezt még a jövedelempótló program jelentős kiszélesítése előtt tették közzé –, de az elemzők ennél magasabb deficittel kalkulálnak 2020-ra. A legfrissebb elemzés a Moody’s múlt hét közepén kiadott válságkezelési jelentése, amely 4,4 százalékos hiányt valószínűsít. Mivel az EU a válság idejére felfüggesztette a hiányra vonatkozó 3 százalékos maastrichti kritériumot, Magyarország ellen nem indulhat túlzottdeficit-eljárás akkor sem, ha ezt meghaladja a deficit, sőt közgazdászok a fiskális impulzus jelentős növelését javasolják a kormánynak a válság hatásainak tompítása céljából. Varga Mihály pénzügyminiszter a Reutersnak arról beszélt, hogy idén jóval kevesebb adóbevételre számíthat a költségvetés, mint tavaly, és elhúzódó válság esetén lehetséges, hogy 4,5 százalék lesz a hiány.
Az önkormányzatok a csőd szélén
Az önkormányzati szektor várhatóan 64 milliárd forintos többlettel zárja 2020-at a fiskális jelentés szerint. Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke a Magyar Nemzetnek úgy nyilatkozott, hogy a közepes méretű települések jelentős része már nyár közepén csődközeli helyzetbe kerülhet, és a nagyobb városok is legfeljebb az ősz végéig húzhatják ki. A települések jókora bevételtől esnek el az iparűzési adó és a teljesítményadó elvonása, illetve a parkolás ingyenessé tétele miatt.
