A veszélyhelyzet után is marad a különadó
Az eredetileg csak a veszélyhelyzet idejére szóló kiskereskedelmi különadó fenntartását célzó törvényjavaslatot nyújtott be a parlamentnek a kormány, így a korábban a járványügyi védekezési alap feltöltésére szánt 36 milliárd forint egyszeri bevétellel szemben most – miután a korábbi kulcsok a törvényjavaslatban sem változnak – az extra teher a következő években is megmarad. Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára úgy értékelt, hogy most csak az a biztos, hogy a különadót a veszélyhelyzet lejárta után is fizetniük kell, ám hogy meddig, arról még nincsenek információk. A lapunknak nyilatkozó adószakértők emlékeztettek arra, hogy a parlament az aktuális költségvetési helyzet figyelembevételével bármikor, bármely korábban kivetett adó kivezetéséről dönthet. Az persze ebből a szempontból nem túl jó előjel, hogy a 2010-ben ideiglenesként beharangozott banki különadó a mostani helyzet szerint 2025-ig lesz a rendszer része. A kiskereskedelmi különadó jövőjével kapcsolatban a kormányzat hosszú távra tervezését segítheti, hogy az Európai Unió luxemburgi bírósága március elején elutasította azt a keresetet, amely a kiskereskedelmi cégek árbevételére korábban kivetett különadót támadta.
A Pénzügyminisztérium (PM) előzetesen felmérte a különadó érintettjeit, és azt találta, hogy a kiskereskedelemben érdekelt 35 ezer vállalkozásból mindössze kétezerre vonatkozik az adófizetés és az ahhoz kapcsolódó extra adminisztráció teljesítése. Az adót a tárgyévet megelőző adóév nettó árbevételén alapuló, két részletben befizetett adóelőleggel kell teljesíteni. Ha a tárgyévi bevétel alacsonyabb, a túlfizetést az adóév lezárása után lehet visszaigényelni. Jó eséllyel sokan fognak ilyen helyzetbe kerülni, hiszen a kiskereskedelem is megsínyli a vírushelyzetet. Vámos György szerint a napi közszükségleti cikkeket árusító boltok ugyan február végén és márciusban, a korlátozó intézkedések megjelenésekor három hullámban valóban jelentős forgalombővülést tapasztalhattak, ám azóta a forgalom visszaállt a normál kerékvágásba, sőt sok helyen – bizonyos időszakokban, területeken, vállalkozások esetében – számottevő visszaesést mérnek. „Az idei húsvéti ünnepi bevásárlás például sokkal kisebb volt, mint a megelőző két-három év bármelyikében” – emlékeztetett az OKSZ főtitkára.
A korábbi kiskereskedelmi különadó sem tett különbséget a normál és az online kiskereskedelem között, ám a webáruházak felfutása következtében az érintett cégek inkább most kerülnek az adófizetők közé. A PM szerint a külföldi online kereskedelmi multicégek (Amazon, Wish, AliExpress) sem bújhatnak ki az adófizetés alól, ezt a Nemzeti Adó- és Vámhivatal figyeli majd. A Magyarországon vállalkozással vagy fiókteleppel nem rendelkező, csomagküldéssel szállító vállalkozások tényleges magyarországi forgalmáról vajmi kevés az információ, releváns adat csak azoknak a csomagoknak az alapján kapható, amelyeknél az értékhatár miatt vám- és áfafizetési kötelezettség állapítható meg.
Nem kibúvó a nagyker
Ugyan az adó tárgya a kiskereskedelmi tevékenység bevétele, a mostani szabályozás szerint ha egy bolt magánszemélyek mellett viszonteladóknak is értékesít, akkor ez utóbbi nagykereskedelmi tevékenységre is fizetni kell különadót. Ez jócskán megdobhatja
a forgalmi adó mértékét – figyelmeztet a Deloitte. Sokan várják, mit lép ennek nyomán például az üzleteibe immár magánszemélyeket is beengedő Metro áruházlánc.
