Bukaresti széthúzás a járványhelyzet idején

Felszólítom a parlamentet, hagyja abba a populista törvényalkotást, mert súlyos következményei lesznek! Papíron bármelyikünk tud ígérgetni – fakadt ki a bukaresti törvényhozásra a napokban Florin Citu román pénzügyminiszter. A tárcavezető indulatos fellépése tükrözi a román kormány és az ellenzék által irányított parlament közötti konfliktust, amely tovább mélyült a koronavírus-járvány közepette. Erre utal az is, hogy Ludovic Orban liberális miniszterelnök nem hajlandó részt venni a parlamenti pártok vezetőinek rendszeres, a járvány elleni hatékony fellépést célzó egyeztetésén.

Orban kisebbségi kormánya első intézkedései között hiteltörlesztési moratóriumot vezetett be, amelynek szépséghibája, hogy a kölcsönnel rendelkező jogi és természetes személyeknek csak 45 nap áll rendelkezésükre igényelni, továbbá csak a jelzáloghitelesek mentesülnek a kamatos kamat fizetésének kötelezettsége alól. A hiteltörlesztés felfüggesztéséről aztán az ellenzéki többségű parlament önálló törvényt alkotott, amely előnyösebb a kormányrendelet előírásainál. A moratórium idején ugyanis a kamatot nem tőkésítik, így a hiteltörlesztés folytatása után a részletek nem emelkednek, csak a futamidő nő.

Elfogadott a törvényhozás egy másik jogszabályt is, amely lehetővé teszi, hogy azok a cégek, vállalatok, amelyek a járvány idején felfüggesztették a tevékenységüket, vagy kiesett az árbevételük 15 százaléka, kérhetik a társadalombiztosítási járulék fizetésének három hónapos felfüggesztését. Később is csak az összeg 50 százalékát kell befizetniük, az időszak lejárta utáni 12 hónapra felosztva. Emellett a vállalkozók és a természetes személyek – a telefon- és internetszolgáltatási szerződések kivételével – a különböző közüzemi számlák kiegyenlítését is felfüggeszthetik három hónapra, később pedig esetükben ugyancsak nem számolnak fel késedelmi kamatot.

A román kormány szerint azonban a parlament által jóváhagyott intézkedésekre nincs költségvetési fedezet, például a társadalombiztosítási járulékok befizetésének halasztása nagymértékben érinti az állam bevételeit, így a 2020-as költségvetést is. Az előterjesztők nem jelölték meg a kiesést pótló forrást, ezért a liberálisok az alkotmánybírósághoz fordultak. Nincs egyetértés a felek között a bajba jutott dolgozók megsegítése terén sem. Miközben a kormány úgy döntött, hogy az állam átvállalja a kényszerszabadságra küldött dolgozók bruttó bérének 75 százalékát (a juttatás nem haladhatja meg az országos átlagbér 75 százalékát), a parlament hasonló témában elfogadott egy másik jogszabályt, amely egyszerűsítette a juttatás igénylését. Romániában eddig több mint egymillió munkavállalót küldtek kényszerszabadságra, további 200 ezer munkaszerződést pedig felbontottak. A kormány azt tervezi, hogy a közszféra dolgozóit – a munka- az egészség- és a belügy, valamint a hadsereg kivételével – minden hónapban 15 napra küldenék kényszerszabadságra, ez idő alatt fizetésük 75 százalékát kapnák meg. A szakszervezetek szerint az intézkedés nyomán látványosan csökkenni fog a belföldi fogyasztás, ami megsemmisítő hatást gyakorol majd a gazdaság újraindítására.

Újraindult a Dacia-üzem

Egy hónapos kényszerszünet után részlegesen beindult a gyártás tegnap a francia Renault tulajdonában lévő romániai Dacia-üzemben. A március 19-én leállt mioveni gyár kényszerszabadságra küldött 14 ezer dolgozója most önkéntesen vállalhatja a munkát, május 4-től már teljes kapacitáson termelnének. A sietség oka, hogy a Dacia számos új modell (Lodgy 2 és Dokker 2) piacra dobását tervezi ebben az évben. A Ford ugyancsak március végén leállt romániai üzeme csak májusban kezdi újra a gyártást.