Hároméves csúcsra ugrott a munkanélküliség
Márciusban a foglalkoztatottak átlagos havi létszáma 4 millió 442 ezer volt, 56 ezerrel kevesebb, mint februárban – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) jelentéséből. A 15–64 évesek foglalkoztatási aránya 0,9 százalékponttal, 69,2 százalékra csökkent. Az idei első negyedévben 31 ezerrel csökkent a 15–74 év közötti foglalkoztatottak száma, a munkanélküliségi ráta 3,7 százalékra emelkedett. A január–márciusi időszakban átlagosan 4 millió 466 ezren dolgoztak, vagyis a foglalkoztatottsági ráta 69,7 százalék volt. A KSH jelentésében hangsúlyozta: a koronavírus-járvány gazdasági következményei a vizsgált időszakot csak részben érintették, így hatásai a közölt foglalkoztatási adatokban kevésbé markánsan jelennek meg.
Amennyiben az 56 ezer munkáját elvesztő magyart az inaktívak helyett munkanélkülinek számoljuk, akkor a ráta 4,7 százalék lenne – mutatott rá Horváth András, a Takarékbank vezető elemzője. A következő hónapokban átmenetileg 4-5 százalékponttal emelkedhet a munkanélküliség, az idei átlag 7 százalék körül alakulhat. A turizmust, a vendéglátást és a legtöbb, személyes kontaktussal járó szolgáltatást súlyosan megviselte a járványhelyzet, ugyanakkor a kiskereskedelem, az online vásárlások és a logisztika kifejezetten felfutást mutatott a munkaerőpiaci hirdetések alapján. Horváth András várakozása szerint a gazdaság május végi nyitása esetén a második fél évben visszarendeződés várható. Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője arra hívta fel a figyelmet, hogy az adatok alapján hároméves maximumára emelkedett a munkanélküliség. Az új állástalanok jelentős része eltűnt a munkaerőpiacról, inaktívvá vált, így a 2019 nyara óta fokozatosan süllyedő aktivitási ráta a tavalyi év eleji szintre esett. Emiatt nemcsak a munkahelyek megőrzésére és a munkahelyteremtésre kellene figyelmet fordítaniuk a döntéshozóknak, hanem az inaktívak munkaerőpiacra integrálására is. Virovácz Péter 4,5 százalék közelébe emelkedő munkanélküliségi rátára számít, amire 2017 óta nem volt példa.
Újabb kormányzati intézkedések várhatók, a közmunkaprogram kibővítése lehet az egyik következő lépés – magyarázta Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője. Az idei első negyedévben 243 ezren dolgoztak részmunkaidőben, 15 ezerrel többen, mint az előző év azonos időszakában, az viszont nem látszik az adatokból, hogy a növekedés mennyire tudható be a koronavírusnak. A szakértő a részmunkaidős szegmens erőteljes emelkedésére számít a következő időszakban.
