Költségcsökkentést hozhat a különadó

A Járvány Elleni Védekezési Alapba a SPAR-nak havonta csaknem egymilliárd forint kiskereskedelmi különadót kell befizetnie, ez pedig akkora teher, hogy emiatt az áruházlánc minden működési területét újra kell gondolni, és változtatásokat kell életbe léptetni – derült ki a Világgazdaság birtokába jutott belső tájékoztatóból, amelyet a társaság két ügyvezetője, Heiszler Gabriella és Szalay Zsolt címzett a dolgozóknak. Ebben az elöljárók kiemelték, hogy a cél továbbra is a forgalom és a vásárlók bizalmának fenntartása minőségi szolgáltatásokkal, széles termékkínálattal és versenyképes árakkal, ehhez azonban szükséges az észszerűsítésből eredő költségcsökkentés.

A dokumentumban foglaltak szerint ezt a szolgáltatási és szállítói szerződések újratárgyalásával, valamint a futó és a tervezett beruházások létjogosultságának felülvizsgálatával érik majd el, miközben nem céljuk a stabil működéshez szükséges munkahelyek megszüntetése. Az évente több mint 180 millió vásárlót kiszolgáló SPAR csaknem 13 ezer embernek ad munkát, és ezzel az ország ötödik legnagyobb foglalkoztatója. A dolgozók megtartása mellett azzal érveltek a belső tájékoztatóban az ügyvezetők, hogy a hálózatban, a logisztikai központokban, az élelmiszer-termelő üzemekben és a központban dolgozó kollégák munkája kellett ahhoz, hogy a napi fogyasztási cikkek kereskedelmében Magyarország meghatározó láncává váljanak, és ez a munka kell ahhoz is, hogy a jövőben is képesek legyenek folytatni a megkezdett utat.

A május 1-jétől hatályos szekto­riális teher mértéke megegyezik a 2010 és 2012 közti kiskereskedelmi különadóval: 500 millió és 30 milliárd forint nettó éves árbevétel között 0,1 százalék, 30-tól 100 milliárdig 0,4 százalék, 100 milliárd forint felett pedig 2,5 százalék. Nem elhanyagolható különbség azonban, hogy a nyolc-tíz évvel ezelőtti helyzethez képest most a plázastop is kontrollálja a piaci szereplők növekedését. A kormányzati számítás szerint 36 milliárd forinttal járulhatnak hozzá az üzletláncok a járvány elleni védekezéshez. Viszonyításképp: a pénzügyi szektor 55 milliárddal, igaz, öt év alatt – a bankadóból egyenlő részletekben levonva –, és ezt vissza is kapják a hitelintézetek. Bár a SPAR havi lebontással számolt, könnyen kiszámítható, hogy a legnagyobb kiskereskedelmi láncoknak évente 10-15 milliárdos mínuszt jelenthet a különadó. Ez az összeg első hallásra elenyészőnek tűnhet az esetenként akár 400-600 milliárd forintos éves forgalomhoz képest, ha azonban azt nézzük, hogy a profit 30-50 százalékát is elviheti a sarc, jól látható, hogy húsba vágó az intézkedés.

A Tesco sajtóosztályán arról tájékoztatták a Világgazdaságot, hogy az áruházlánc jogkövetően jár el, de még vizsgálják a részleteket.

A Pénzügyminisztérium épp a Tesco kapcsán emlékeztetett arra, hogy a szabályozás figyelembe veszi az Európai Unió Bírósága által március 3-án hozott ítéletet, amelyben a luxemburgi testület rögzítette: nem minősül a külföldi tulajdonban álló vállalkozásokkal szembeni hátrányos megkülönböztetésnek, valamint nem sérti a letelepedés szabadságát, ha a különadók progresszív módon terhelik a vállalkozás teherbíró képességét jelző árbevételt.

Az Opten által lapunk érdeklődésére közölt adatokból kiderült, hogy a koronavírustól függetlenül is koncentrálódó piac jellemzi a kiskereskedelmet, hiszen míg 2018-ban több mint 58 ezer cég volt a szektorban, addig tavaly 56,4 ezer, az idén pedig a legfrissebb adatok szerint már csak 53,2 ezer. A legutóbbi mérlegadatok szerint 279 nagyvállalat mellett 40 ezer mikro-, 3300 kis- és mintegy 1200 középvállalkozás alkotta a szférát, igaz, további több mint 13 ezer szereplőt nem tudtak beazonosítani, mert nem közölt árbevételt, létszámadatot vagy mérlegfőösszeget.