Lelombozó GDP-adatok érkezhetnek
A korábbi hetek mozgalmas időszaka után valamivel békésebb körülmények között tarthatja meg holnap kamatdöntő ülését a Magyar Nemzeti Bank, izgalmas mozzanatoknak azonban feltehetőleg most sem leszünk híján. Az utóbbi időben a jegybank kettős célt követve alakította át a monetáris politikai eszköztárát. A járvány gazdasági hatásainak enyhítésére bevezette az ötéves, 0,9 százalékos fedezett, felső határ nélküli hitelét, és bejelentette, hogy hamarosan elindítja a kötvényvásárlási programját is. Ezek együttesen a hozamgörbe végének leszorításán keresztül alacsony finanszírozási környezetet teremtenek az állam számára. Emellett a jegybanknak a cél feletti infláció miatt gyorsuló ütemben leértékelődő forintra is figyelnie kellett. Szimmetrikussá tette a kamatfolyosót (0,9 százalékról 1,85 százalékra emelte az egynapos hitel kamatát), ezzel lehetővé téve, hogy szükség esetén a rövid hozamok az alapkamat fölé emelkedjenek, megdrágítva a forint elleni short pozíciók felvételét.
Ezenfelül bevezette az egyhetes betéti eszközt is, amely a hozamgörbe hosszú végén megnövelt likviditást a hozamgörbe rövid végén kiszívja a rendszerből, ellaposítva a hozamgörbét. A lapos hozamgörbe így a jegybank mindkét célját kiszolgálja: egyfelől nehezíti a forint leértékelődését, másfelől alacsonyan tartja a finanszírozási költségeket az állam számára – húzza alá Módos Dániel, az OTP Elemzési Központ stratégája, aki nem számít arra, hogy a mostani ülésen érdemi döntések születnek, de úgy véli, kiderülhetnek például a kötvényvásárlási program részletei. Miután a 350-es szintről ismét gyengülni kezdett a forint, fontos lesz figyelni, hogy a jegybank a kamatdöntő ülésen, illetve a jövő heti aukciókon reagál-e bármilyen módon is az árfolyam alakulására.
A héten több euróövezeti országból érkezik GDP-adat az első negyedévről. Ezeken még csak részlegesen lesz érezhető a járvány hatása. Január–februárban még csak a kínai karanténok miatti ellátási zavarok okozhattak kisebb problémákat, márciusra azonban már több európai ország is rendkívül szigorú korlátozó intézkedéseket léptetett életbe a járvány terjedésének megfékezésére. Tehát a mostani GDP-adatok részlegesen mutatják, hogy az euróövezetben és különösen a gazdaságilag is igen kényes helyzetben lévő Olaszországban, hogyan alakult a növekedés. A Nemzetközi Valutaalap előrejelzése szerint az előbbi esetében 7,5 százalékos, Olaszországban 9 százalék feletti lehet az idén a visszaesés mértéke. A várakozások szerint az első negyedévben az euróövezet gazdasága 2,7 százalékkal, a francia gazdaság 4 százalékkal, a spanyol 4,5 százalékkal, az olasz pedig 5,4 százalékkal eshetett úgy, hogy a karanténintézkedések nem a teljes negyedévben voltak érvényben.
Csütörtökön az Európai Központi Bank is kamatdöntő ülést tart. Lényegi kérdés, hogy lesznek-e újabb intézkedések, illetve hogy a korábbiakhoz képest mennyivel ítéli pesszimistábbnak a gazdasági kilátásokat a jegybank – véli Módos Dániel. Ennek megítélésében segíthetnek az euróövezetből és az Egyesült Államokból érkező előretekintő konjunktúraindikátorok és bizalmi indexek. Az elmúlt hetekben egyre inkább előkerült a gazdaságok újranyitásának kérdése, fontos lesz látni, hogy az ezzel kapcsolatos bizakodás megmutatkozik-e – és ha igen, milyen mértékben – a beérkező adatokon.
