Megdobták a naperőművek a kapacitásokat

Tavaly – ahogy Európa egészében – Magyarországon is tovább nőtt a megújuló alapú áramtermelés, miközben egyre több széntermelő kapacitást helyettesítettek gázalapúak a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal éves értékelése szerint.

A tonnánként 25 dollár körüli szén-dioxid-árak miatt, és mert egyébként is olcsóbb lett a szén és a gáz, főleg a lignittüzelésű villamosenergia-termelés versenyképessége romlott. A hivatal által közölt táblázat szerint még ezen belül is kedvezőtlen volt a mátrai lignit pozíciója, amelynek fűtőértéke kisebb, mint a német lignité, a feketeszéné vagy a gázé. Ráadásul a hasznosítása fajlagosan nagyobb szén-dioxid-kibocsátással jár, az azzal tüzelő hazai erőmű hatásfoka pedig alacsonyabb.

A régiós hatások közül kiemelendő, hogy a balkáni vízerőművek megcsappant áramtermelése miatt a korábbinál több áramot importáltak Magyarországról a délkelet-európai országok, de többet vásároltak az ukrán kereskedők is az ottani piac liberalizációja következtében.

Igaz, Ukrajna ettől megtartotta Magyarországgal szemben erős nettó exportőri pozícióját. A dél felőli szűkös behozatali lehetőségek és az észak felőli kapacitáskorlátai miatt tavaly a 2018-ashoz képest számottevően nőtt a német és a magyar villamosenergia-piaci árak közötti különbözet.

A hazai termelés kapcsán az elemzés kiemeli, hogy a Paksi Atomerőmű magas rendelkezésre állással működött, és – a már említettek szerint – nőtt a megújulók szerepe, továbbá jelentős szén- és gázhelyettesítés történt.

Ez utóbbi egyik összetevője az, hogy a korszerű, kombinált ciklusú gázüzemű erőművek (CCGT) az év nagy részében magas kihasználtsággal üzemeltek, a másik pedig, hogy a Mátrai Erőmű kisebb blokkjai leálltak az év második felében, a nagyok pedig egyre inkább menetrendtartó erőműként üzemeltek, ahelyett, hogy zsinóráramot adtak volna, mint korábban.

A teljes cikket elolvashatják a Világgazdaság szerdai számában