Tavaly – ahogy Európa egészében – Magyarországon is tovább nőtt a megújuló alapú áramtermelés, miközben egyre több széntermelő kapacitást helyettesítettek gázalapúak a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal éves értékelése szerint.
A tonnánként 25 dollár körüli szén-dioxid-árak miatt, és mert egyébként is olcsóbb lett a szén és a gáz, főleg a lignittüzelésű villamosenergia-termelés versenyképessége romlott. A hivatal által közölt táblázat szerint még ezen belül is kedvezőtlen volt a mátrai lignit pozíciója, amelynek fűtőértéke kisebb, mint a német lignité, a feketeszéné vagy a gázé. Ráadásul a hasznosítása fajlagosan nagyobb szén-dioxid-kibocsátással jár, az azzal tüzelő hazai erőmű hatásfoka pedig alacsonyabb.
A régiós hatások közül kiemelendő, hogy a balkáni vízerőművek megcsappant áramtermelése miatt a korábbinál több áramot importáltak Magyarországról a délkelet-
európai országok, de többet vásároltak az ukrán kereskedők is az ottani piac liberalizációja következtében. Igaz, Ukrajna ettől megtartotta Magyarországgal szemben erős nettó exportőri pozícióját. A dél felőli szűkös behozatali lehetőségek és az észak felőli kapacitáskorlátai miatt tavaly a 2018-ashoz képest számottevően nőtt a német és a magyar villamosenergia-piaci árak közötti különbözet.
A hazai termelés kapcsán az elemzés kiemeli, hogy a Paksi Atomerőmű magas rendelkezésre állással működött, és – a már említettek szerint – nőtt a megújulók szerepe, továbbá jelentős szén- és gázhelyettesítés történt. Ez utóbbi egyik összetevője az, hogy a korszerű, kombinált ciklusú gázüzemű erőművek (CCGT) az év nagy részében magas kihasználtsággal üzemeltek, a másik pedig, hogy a Mátrai Erőmű kisebb blokkjai leálltak az év második felében, a nagyok pedig egyre inkább menetrendtartó erőműként üzemeltek, ahelyett, hogy zsinóráramot adtak volna, mint korábban. A fűtőművek szezonális hőkeresletnek megfelelő rendelkezésre állásán túl – kedvező árak mellett – a Csepeli Erőmű biztosított többletkínálatot, de a nyári időszakban jelentős volt a Kispesti Erőmű villamosenergia-értékesítése is. További rugalmasságot adnak a rendszernek a Dunamenti G1 és G2 blokkjai, bár tavaly ezeket piaci alapon csak néhány napra volt érdemes beindítani.
A magyarországi erőműparkra 2017–18-ban jellemző, mintegy 8500 megawattos beépített kapacitás 2018 végén dinamikus emelkedésnek indult, és 2019 végére meghaladta a 9300 megawattot. Az emelkedést a naperőművek beépített teljesítményének növekedése eredményezte. A fotovoltaikus kapacitás 2018 novemberében 350 megawattról 2019. december végére 958 megawattra emelkedett, miközben a háztartási méretű kiserőművek kapacitása elérte a 400 megawattot. A naperőművek a nyári időszakban 22-25 százalékos, télen 4-6 százalékos kihasználtsággal üzemelnek.
