Rontotta a magyar kilátásokat az S&P
A 2020 elején kapott pozitív kilátásokat a koronavírus-járvány miatt stabilra módosította a Standard & Poor’s (S&P), a korábbi BBB besoroláson nem változtatott – derült ki a hitelminősítő közleményéből. Az idei második felülvizsgálat csak augusztusban lett volna esedékes a hivatalos naptár szerint, az intézmény a válságkezelési intézkedéseket figyelembe véve adott ki most új értékelést. A járvány nyomán jelentősen módosította a makropályát: a bruttó hazai termék (GDP) korábbi 3,5 százalékos növekedését mínusz 4 százalékra rontotta, jövőre viszont 4,8 százalékos felpattanást prognosztizál. A korábban jelzett csökkenő adósságtrendet szintén felülírta, a prognózis szerint a GDP-arányos államadósság 2020 végére 72,2 százalékra szökhet fel, és csak 2023 végén közelíti meg a múlt év végi szintet. Az S&P elemzői szerint a költségvetési hiány 5 százalékra ugorhat az idén, a jövő évben viszont 2 százalék körüli szinten stabilizálódhat.
Érthető, hogy nem lehet most szó felminősítésről, viszont jövőre újra csökkenő pályára áll az államadósság, ezért nincs értelme negatív kilátást adni vagy leminősíteni – értékelte az S&P lépését a Világgazdaság kérésére Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője. A hitelminősítő dicsérte a magyar fundamentumokat, a csökkenő adósságpályáját és az erőteljes növekedést. Németh Dávid ugyanakkor figyelmeztet: ha a válság után nem áll vissza a gyors növekedési pályára a gazdaság, akkor az adósság sem csökken, ami akár leminősítéshez is vezethet. Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője arra számít, hogy a másik két nagy hitelminősítő (a Moody’s és a Fitch) szintén hasonló lépésre szánhatja el magát Magyarország értékelésében. A válságban szinte minden ország növekvő adósságrátával néz szembe a fiskális intézkedések és a gazdasági teljesítmény visszaesése miatt, a nagyobb államadósság pedig veszélyezteti a tartozások visszafizetését. A Raiffeisen szakértője úgy véli, hogy Magyarországgal kapcsolatban kevésbé súlyos lépésekre lehet számítani.
„A 4 százalékos visszaesés optimista forgatókönyv, és nem áll messze a Raiffeisen mínusz 3,5 százalékos előrejelzésétől. Ez jóval kedvezőbb prognózis, mint a régiós országoké” – mutatott rá Török Zoltán. Horvátország és Románia leminősítésre számíthat – az előbbi a turizmus nagy aránya miatt, az utóbbi pedig a korábbi fiskális lazaság és a vendégmunkások hazautalásainak részleges kiesése miatt. A hazai adósságráta viszont magasabb a térségbelinél és az azonos besorolású országokénál, ami kedvezőtlen előjel lehet a következő hitelminősítéseknél. Németh Dávid szerint az S&P előrejelzése kedvező hangvételű, azonban a járvány miatt muszáj volt módosítani a számokon. Az mindenesetre jól látható, hogy a középtávú kilátások kedvezők. A K&H Bank csoportszinten pesszimista az eurózóna növekedését illetően, ami a magyar növekedési kilátásokat is lehúzza, 7-8 százalékos visszaesésre számítanak. Jövőre felpattanás következhet, a mértéke azonban nem éri el a 2020-as zsugorodásét, úgyhogy a 2019 végi GDP-t csak 2022-ben érheti el a gazdaság.
