Keresik a megoldást a nehéz helyzetbe került munkaadók a halmozódó szabadságok majdani kezelésére, a válságmegbeszéléseken többféle forgatókönyv felmerül, de az éves szabadságkeret nagy részének kiadása inkább pánikszerű lépés. Hosszabb távon finanszírozható megoldásként inkább állásidőre vagy részmunkaidős foglalkoztatásra váltanak a cégek, csökkentett fizetéssel – tájékoztatta a Világgazdaságot Váradyné Nagy Erika jogász, könyvelő, a Jobsgarden Kft. tanácsadó szakértője. Tájékoztatása szerint a munka törvénykönyve szerint a munkavállaló évente hét munkanap szabadságot vehet ki az általa megjelölt időpontban, a többivel a munkáltató rendelkezhet, de mindkét félnek legalább 15 nappal előre jeleznie kell a szabadságra vonatkozó szándékát. Emellett naptári évenként 14 egybefüggő napot kell kiadni a munkavállalónak, de ez történhet a munkaadó által megjelölt időpontban is. Év közbeni munkahelyváltás vagy elbocsátás esetén a ki nem vett szabadság napjait ki kell fizetni a munkavállalónak, és az utolsó béréből levonható az időarányos részen túl kivett napokra jutó bér
– jelezte a szakértő. A kollektív megállapodásokban tovább árnyalhatók az általános szabályok.
A szabadságolási rend a koronavírus-járvány idején speciális döntésekre is okot adhat, hiszen nyáron, ha lehet már utazni, várhatóan tömegesen és egyszerre mennének szabadságra, akik most folyamatosan home office-ban dolgoznak. Ők jellemzően egész éves szabadságkeretüket tolják majd maguk előtt akár az év második felére is, hiszen a kijárási korlátozások miatt most senki sem készülhet utazásra, vagyis a közelgő húsvét és iskolai szünet idején továbbra is otthon maradnak. A Főmterv Zrt. például 290 dolgozójából 220-at harmadik hete folyamatosan home office-ban foglalkoztat – tudta meg a Világgazdaság Keszthelyi Tibortól, a vállalat elnök-vezérigazgatójától, aki reméli, hogy nem kell nagyobb megszorítással élnie, mint azzal, hogy egy hétnél nem hosszabb részletekben veszik ki szabadságukat a dolgozók. Mint mondta, soha nem élt azzal a lehetőséggel, hogy a szabadságok 80 százalékával a munkáltató rendelkezhet. Most sem szeretne, de azzal is tisztában van a cégnél mindenki, hogy a második fél évben időarányosan nem félévnyi munkát kell majd teljesíteni, ha normalizálódik a helyzet. Munkáltatóként ő is tudja – tette hozzá –, hogy ezt az időszakot mentálisan mindenkinek fel kell majd dolgoznia, szabadságra kell mennie. Kényszerszabadságolással a Céh Zrt. elnök-vezérigazgatója, Tóth Attila sem csökkentette a dolgozók keretét, a cég folyamatosan üzemel, és egyelőre nem módosítottak az évek óta élő közmegállapodáson, amely szerint a két hét egybefüggő pihenőidőszakot majd karácsonykor kapják meg, illetve veszik ki a dolgozók. A vezérigazgató elmondta, hogy rendkívüli időszakról lévén szó, munkaadónak és munkavállalónak kölcsönösen rugalmasnak kell most lennie, akár egy hónappal előre, és egymással is szorosabban egyeztetve, kompromisszumokat vállalva kell kialakítani a szabadságos naptárakat.
A szabadság
80
százalékával rendelkezik
a munkáltató
