A természet és a piac is a gazdák ellen dolgozik

Az ország középső és keleti felén aszály van, mind az őszi, mind a tavaszi vetések szenvednek a csapadékhiánytól – áll abban a rövid helyzetjelentésben, amelyet a Mezőgazdasági Termelők és Szövetkezők Országos Szövetsége (MOSZ) készített arról, hogy a különböző agrárágazatokat hogyan érintik a természeti és a piaci nehézségek. Az érdekképviselet adatai szerint a talaj felső rétegében számottevő vízhiány alakult ki, ezen az elmúlt napokban hullott – az ország nagy részén alig néhány milliméternyi – eső sem segített. Az érdekképviselet szakértői szerint már most látszik, hogy komoly terméskiesésekkel kell számolniuk a gazdálkodóknak. Hogy pontosan milyen mértékű lesz a kár, az elkövetkező néhány hét időjárásától függ, az előrejelzések nem sok jóval kecsegtetnek.

A szárazság csak a természeti csapások egyik része, emellett jelentős fagykár is sújtotta a termelőket. Az érdekképviselet összesítése szerint több mint 15 ezer hektár gyümölcsültetvényben okozott kárt a tavaszi fagy, különösen a kajszi és az őszibarack volt érintett. Több ezer hektáron 70–100 százalék közötti virágkár következett be, ami azt jelenti, hogy sok gyümölcstermesztő termés és így jövedelem nélkül marad egész évben. Vagyis bevételük nem lesz, kiadásaik viszont igen, mivel az ültetvényt egész évben gondozni kell.

A MOSZ megítélése szerint bajban vannak az állattartók is. A sertéságazat piaci helyzete az elmúlt hetekben megrendült, a sertés felvásárlási ára szűk két hónap alatt 25-30 százalékos mértékben zuhant. Így sokan már önköltségi szint alatti áron kénytelenek értékesíteni a hízósertéseiket, egyes termelőknél már a szállítások is akadoznak. Ez a piaci krízis – amit az afrikai sertéspestissel való fenyegetettség is tetéz – sok termelőt sodor kilátástalan helyzetbe.

A madárinfluenza miatt év eleje óta sok százezer baromfit kellett leölni, egyre nagyobb területen jelenik meg a vírus, emiatt számos ország teljes vagy részleges kereskedelmi korlátozást vezetett be Magyarországgal szemben. Az állattenyésztők egy részének így nemcsak a koronavírus-járvány munkaerőt, beszerzéseket, logisztikát érintő hatásaival, hanem az egyre mélyülő piaci krízissel, az importdömpinggel és az állatállományukat veszélyeztető egyéb vírusokkal is meg kell küzdenie.

A csapadékra nyilván nincs ráhatása a kormányzatnak, de a bajba jutott termelőkön képes segíteni. Jelen pillanatban leginkább a fagykárt szenvedett gyümölcstermesztőknek és a sertéstartóknak van szükségük érdemi és gyors beavatkozásra. Az érdekképviselet arra emlékeztet, hogy más ágazatok esetében láthattuk: vannak eszközök a segítségre. Ilyenek például a szociális hozzájárulási adókedvezmény, a munkáltatók által fizetett közterhek elengedése, foglalkoztatási támogatás. Ezeket az említett ágazatokban is lehetne és kellene is alkalmazni.

Az érdekképviselet javaslata szerint emellett átmeneti jelleggel el kell törölni az idény- és alkalmi munkához kapcsolódó közte­her­fizetési kötelezettségeket, és men­tesíteni kell a bajba jutott kistermelőket az adófizetési kötelezettség alól. Szükséges lenne fellépni a feldolgozók erőfölénnyel való visszaélése ellen is. Nagy segítséget jelentene a termelőknek a támogatások kifizetésének felgyorsítása, emellett pedig fel kell tölteni a kárenyhítési alapot, a Vidékfejlesztési program visszamaradt forrásait pedig diszkriminációmentesen, azonnal meg kell hirdetni – áll a MOSZ közleményében.

A sertésárak csökkenése a

30

százalékot is elérte

két hónap alatt