Inkább az üres lakás, mint a bérbeadás

Csak a kilakoltatási moratórium miatt nem zúdult az eddiginél is több kiadó ingatlan az albérletpiacra, ahol a turizmusból hosszabb távra kiiratkozott airbnb-zők lakásonként átlagosan 20–40 ezer forinttal már így is letörték az árakat. Noha már csaknem két hónapja lenullázódott a budapesti turizmus és vele minden kereskedelmi és magánszálláshely forgalma, a rövid távra lakást kiadók jelentős része még mindig vár. Pedig a bezárt hotelektől eltérően a 14-15 ezer airbnb-ző lakástulajdonos egy részének némi bevételt ígér az áttérés a hosszú távú bérbeadásra. A kockázat azonban jelentős, a 200-300 ezer forintos kauciókból jellemzően nem lehet felszámolni az esetleges károkat, finanszírozni az amortizációt – nyilatkozott a Világgazdaságnak Schumicky Balázs, a Magyar Apartmankiadók Egyesületének elnöke. Szerinte elriasztó erő, hogy a lakásokban ragadhatnak a fizetni nem tudó bérlők, továbbá, hogy sokaknak már akár az egyhavi kaució kifizetése is probléma. Az utóbbi néhány évben nagyon sok kisbefektető egy-két lakással jelent meg a lakáskiadás piacán, nagy hitelt felhasználva. Bár az elsősegélyként érkezett hiteltörlesztési moratórium jelentős segítség volt a szektorban érdekelteknek, de a bérbeadóknak kockázatos terep a szerény garanciát kínáló hosszú távú kiadás, hiszen a hitelt idővel törleszteni kell, amire semmi esély egy hosszú időre beragadó bérlő mellett.

A kapcsolódó vállalkozásokkal együtt sok tízezer ember megélhetését biztosító Airbnb-piac szereplőit meglepte a szállodaipar Budapesten évente 120 napos (május és szeptember között kijelölhető) lakáskiadási limitre szorgalmazó javaslata is. Schumicky Balázs abban bízik, hogy a döntéshozók a budapesti turizmus újraélesztését az időközben nélkülözhetetlenné vált szereplők összességével képzelik el. A Sziget fesztivál elmaradása és a „zárt ajtósra” tervezett Forma–1 tovább szűkíti a jövőképet, bár egy valamikori európai kapunyitás után akár foglalási csúcs is jöhet – véli az elnök. Ugyanakkor – mint rámutatott – a karanténban töltött kényszerszabadság napjai szűkítik a majdan utazással tölthető időkeretet. Az üzletemberek és a sokat költő nyugdíjasok egyhamar egyébként sem utaznának tömegesen. Ezért a Magyar Apartmankiadók Egyesülete azt kéri, hogy a budapesti szálláskiadók számára az év végéig elengedett idegenforgalmi adó és az egyébként a tényleges forgalomhoz kötött, június végéig elengedett turisztikai hozzájárulási kötelezettség ne lépjen életbe 2021 végéig. Azt is szeretnék, ha a rövid távú lakáskiadásból származó bevételnek legalább egy része jövedelemként adózhatna, mert a csak ebből élő piaci szereplők jelenleg hitelképtelenek, hiszen adószámos magánszemélyként hivatalosan jövedelem nélküliek. További kérés, hogy az éves szja-bevallásban fel lehessen tüntetni a rövid távú lakáskiadásból származó jövedelmet, mert a bevallók így hitelképessé válnának a pénzintézeteknél. „A gazdaság élénkítése szempontjából sem lenne mellékes, hogy tudnak-e újabb beruházásokat indítani azok, akik a remények szerint idővel az újra prosperáló rövid távú szálláskiadásból élnek” – mondta Schumicky Balázs.