BUX 42,990.47
-0.25%
BUMIX 3,852.18
+1.11%
CETOP20 1,798.64
-1.19%
OTP 9,148
-0.74%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
-5.00%
+0.87%
-1.33%
ZWACK 17,300
-0.29%
0.00%
ANY 1,535
-0.32%
RABA 1,170
0.00%
0.00%
-0.61%
0.00%
-0.48%
OPUS 156.6
+3.16%
-8.50%
0.00%
0.00%
-1.36%
OTT1 149.2
0.00%
-0.45%
MOL 2,834
+0.85%
+0.79%
ALTEO 3,000
0.00%
0.00%
+0.11%
0.00%
0.00%
+4.85%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
-0.17%
-13.51%
0.00%
SunDell 46,000
+0.88%
0.00%
+3.31%
+2.60%
-11.11%
+0.75%
+0.90%
GOPD 12,400
0.00%
OXOTH 3,280
0.00%
+0.47%
NAP 1,202
-2.28%
0.00%
-4.59%
Forrás
RND Solutions
Magyar gazdaság

Inkább az üres lakás, mint a bérbeadás

Csak a kilakoltatási moratórium miatt nem zúdult az eddiginél is több kiadó ingatlan az albérletpiacra, ahol a turizmusból hosszabb távra kiiratkozott airbnb-zők lakásonként átlagosan 20–40 ezer forinttal már így is letörték az árakat. Noha már csaknem két hónapja lenullázódott a budapesti turizmus és vele minden kereskedelmi és magánszálláshely forgalma, a rövid távra lakást kiadók jelentős része még mindig vár. Pedig a bezárt hotelektől eltérően a 14-15 ezer airbnb-ző lakástulajdonos egy részének némi bevételt ígér az áttérés a hosszú távú bérbeadásra. A kockázat azonban jelentős, a 200-300 ezer forintos kauciókból jellemzően nem lehet felszámolni az esetleges károkat, finanszírozni az amortizációt – nyilatkozott a Világgazdaságnak Schumicky Balázs, a Magyar Apartmankiadók Egyesületének elnöke. Szerinte elriasztó erő, hogy a lakásokban ragadhatnak a fizetni nem tudó bérlők, továbbá, hogy sokaknak már akár az egyhavi kaució kifizetése is probléma. Az utóbbi néhány évben nagyon sok kisbefektető egy-két lakással jelent meg a lakáskiadás piacán, nagy hitelt felhasználva. Bár az elsősegélyként érkezett hiteltörlesztési moratórium jelentős segítség volt a szektorban érdekelteknek, de a bérbeadóknak kockázatos terep a szerény garanciát kínáló hosszú távú kiadás, hiszen a hitelt idővel törleszteni kell, amire semmi esély egy hosszú időre beragadó bérlő mellett.

A kapcsolódó vállalkozásokkal együtt sok tízezer ember megélhetését biztosító Airbnb-piac szereplőit meglepte a szállodaipar Budapesten évente 120 napos (május és szeptember között kijelölhető) lakáskiadási limitre szorgalmazó javaslata is. Schumicky Balázs abban bízik, hogy a döntéshozók a budapesti turizmus újraélesztését az időközben nélkülözhetetlenné vált szereplők összességével képzelik el. A Sziget fesztivál elmaradása és a „zárt ajtósra” tervezett Forma–1 tovább szűkíti a jövőképet, bár egy valamikori európai kapunyitás után akár foglalási csúcs is jöhet – véli az elnök. Ugyanakkor – mint rámutatott – a karanténban töltött kényszerszabadság napjai szűkítik a majdan utazással tölthető időkeretet. Az üzletemberek és a sokat költő nyugdíjasok egyhamar egyébként sem utaznának tömegesen. Ezért a Magyar Apartmankiadók Egyesülete azt kéri, hogy a budapesti szálláskiadók számára az év végéig elengedett idegenforgalmi adó és az egyébként a tényleges forgalomhoz kötött, június végéig elengedett turisztikai hozzájárulási kötelezettség ne lépjen életbe 2021 végéig. Azt is szeretnék, ha a rövid távú lakáskiadásból származó bevételnek legalább egy része jövedelemként adózhatna, mert a csak ebből élő piaci szereplők jelenleg hitelképtelenek, hiszen adószámos magánszemélyként hivatalosan jövedelem nélküliek. További kérés, hogy az éves szja-bevallásban fel lehessen tüntetni a rövid távú lakáskiadásból származó jövedelmet, mert a bevallók így hitelképessé válnának a pénzintézeteknél. „A gazdaság élénkítése szempontjából sem lenne mellékes, hogy tudnak-e újabb beruházásokat indítani azok, akik a remények szerint idővel az újra prosperáló rövid távú szálláskiadásból élnek” – mondta Schumicky Balázs.

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Ezek is érdekelhetik