Nagyobb területen lehet kisebb termés

Idén április közepén a tavalyihoz hasonló készültségi állapotban voltak a gazdálkodók a tavaszi munkákkal – tette közzé a NAIK Agrárgazdasági Kutató Intézet. A munkavégzéshez kedvező volt az időjárás, azonban a hosszú ideje tartó csapadékszegénység következtében számos helyen alacsony volt a talajok vízkészlete, az ország több részén az ideális csapadékmennyiség hiányával küzdöttek a termelők. Ez negatív hatással volt az egyenletes kelésre, valamint az állományok fejlődésére. Az enyhe tél miatt növényegészségügyi problémákkal is kell küzdeni: a talajlakó kártevők kártétele erősödött, ezért növényvédő szeres védekezésre van szükség.

A tavaszi mezőgazdasági munkák helyzetét felmérő jelentések szerint idén a tavaszi vetésű szántóföldi növények tervezett vetésterülete 2,03 millió hektár körül alakul. A tavaszi gabonafélék tervezett vetésterülete 1 millió 102 ezer hektár, ez csaknem tízezer hektárral több, mint az egy évvel korábbi ténylegesen bevetett terület. A kukorica tervezett vetésterülete 989 ezer hektár, ez 6,5 ezer hektárral haladja meg a tavalyit, a tavaszi árpa 28,8 ezer hektárnyi területe pedig 4,8 ezer hektárral több a 2019. évi véglegesnél. Nőtt a zab tervezett vetésterülete is, a 22,4 ezer hektár a tavalyinál 1,7 ezer hektárral nagyobb. A tavaszi búza előirányzott vetésterülete is nőtt 2,1 ezer hektárral, és 7,6 ezer hektárt tesz ki, míg a hibrid kukoricáé 2,1 ezer hektárral 26,1 ezer hektárra csökkent. A szemes cirok vetését az egy évvel korábbihoz képest 2 ezer hektárral kisebb területen, 22,6 ezer hektáron tervezik 2020-ban.

Tavaszi takarmányborsóból a tavalyinál 2 ezer hektárral több, 5,9 ezer hektárnyi, szójából pedig 57,7 ezer hektárnyi, a tavalyinál 1,6 ezer hektárral kisebb terület bevetését tervezik a gazdálkodók. A lucernatelepítés a 2019. évi 57 ezerrel szemben 53,7 ezer hektár körül alakul 2020-ban.

A napraforgó tervezett vetésterülete 610,7 ezer hektár, ami csaknem 49 ezer hektárral haladja meg az előző évit, míg a 12,9 ezer hektáros cukorrépa-vetésterület ezer hektárral kevesebb az előző évinél. A burgonya 2020-ban tervezett vetésterülete 9,6 ezer hektár körül alakul, míg tavaly 7,8 ezer hektáron termelték.

A zöldségfélék vetésterülete a jelentések szerint 1 százalékkal lesz kevesebb, mint 2019-ben. A tavalyihoz képest nagyobb területen terveznek csemegekukorica-, vöröshagyma-, paradicsom-, zöldbab- és karfioltermeléssel foglalkozni, ám a zöldborsó tervezett területe 2,4, a zöldpaprikáé 2,3 a görögdinnyéé pedig 16,2 százalékkal kisebb az egy évvel korábban bevetettnél.

Az agrárminisztérium adatai szerint a tavaszi árpa, a zab, a magborsó és a cukorrépa vetése gyakorlatilag befejeződött, és a napraforgóé is a végéhez közeledik, 97 százalékos a készültsége. A kukoricát 912 ezer hektáron vetették el, ez 92 százalékos készültség. A szója vetése is felgyorsult, 71 százalékos a készültsége, de az agrártárca szakértői szerint ezzel sok helyen nem is kell sietni, mert erősek az éjszakai lehűlések.

Nagy kihívás a termelőknek a napraforgótáblák gyomirtása, mivel az alapkezelések az esetek zömében láthatóan hatástalanok voltak. Az őszibúza-vetések fejlődése sok helyen lelassult, a gyengébb termőhelyi adottságú területeken gyakorlatilag megállt a növények fejlődése. A jobb tápanyag- és vízgazdálkodású talajokon még van esély az állományok megújulására, de a terméskiesést már nem tudja megakadályozni az esetlegesen érkező csapadék. A kalászok egy része üres, kevesebb termés várható.

A földeken továbbra is nagy szükség lenne esőre. A múlt héten érkezett csapadék mennyisége csak kis területen érte el a kívánatos szintet, az öt-tíz milliméter eső sok helyen csak tűzoltásra volt elég.