Bizakodásra adhat okot, hogy van Magyarországon háromezer-ötszáz, többségében hazai tulajdonú vállalkozás, amely együtt hozzávetőleg 500 milliárd forintot fordítana beruházásokra – mondta a Világgazdaságnak Essősy Zsombor, a MAPI Magyar Fejlesztési Iroda Zrt. vezérigazgatója, a Magyarok a Piacon Klub elnöke. Meggyőződése szerint ez azt támasztja alá, hogy megvan az a réteg a versenyszférában, amely a járványhelyzet által okozott gazdasági károk ellenére is készen áll előremutató befektetésekkel növelni a termelés hatékonyságát. Átlag feletti aktivitást lehet tapasztalni az autóipari beszállítók körében, az építőiparban, az élelmiszer-gazdaságban, de a többi között az elektronikában, a műanyag- és a nyomdaiparban is.
Kifejtette, hogy a pénzügyi és az innovációs tárca által kezelt, high-tech és zöldpályázatként ismert felhívás (Ginop, Vekop) 2700 piaci szereplő érdeklődését keltette fel, 90-95 százalékban magyar kis- és középvállalkozásét, amelyek együttesen százmilliárd forintból ruháznának be 70 százalékos támogatói intenzitás mellett. Emellett a Külgazdasági és Külügyminisztérium és a Nemzeti Befektetési Ügynökség közös, a reálgazdaság nagyobb szereplőit célzó, versenyképesség-növelő támogatási programja 800 céget mozgatott meg, amelyek hozzávetőleg 400 milliárd forintot invesztálnának, a hazai arány itt is 60-70 százalékos. Essősy Zsombor szerint a szaktárcákkal együtt a fejlesztéspolitikai intézményrendszer is látványosan felgyorsult. Rendszeresek az egyeztetések a szakmai szervezetekkel, a javaslatokat pedig akár egyik napról a másikra beépítik a pályázati kiírásokba, aztán a forrásokat is hamar odaítélik. Erre jó példa a Ginop és a Vekop, ahol a múlt péntektől lehetett a kérelmeket beadni, kedd reggelre pedig már nyerteseket hirdettek, pedig a kettő között a pünkösd miatt egy munkanap sem telt el.
A MAPI-vezér szerint miközben a döntéshozók megfontolt lépésekkel, de gyorsan reagáltak a gazdasági károk enyhítésére, addig a vállalatok akár 20-40 százalékkal hatékonyabban működnek. Ez részben annak tudható be, hogy egyes üzemekben kisebb létszámmal is legalább annyi késztermék jön le a szalagról, mint ott, ahol többen dolgoznak. A munkamorál javulásához alighanem nagyban hozzájárult, hogy az általános munkaerőhiányt a leépítések, illetve azok lehetőség szerinti elkerülése váltotta fel. Ahonnan pedig mindenképpen el kell küldeni néhány embert, ott értelemszerűen azokat tartják meg, akik addig is az állomány erősségei voltak. Mint Essősy elmondta, egyes felmérések szerint a dolgozók a munkaidejük 40-50 százalékát nem a munkájukkal kapcsolatos teendőkkel töltik, ha ez az arány csak 30 százalékra csökkenne, az már 10-20 százalékos teljesítménynövekedéshez vezetne. Ekkora mértékű növekedést a már említett technológiai és kapacitásfejlesztések is biztosan hoznak a konyhára. Essősy Zsombor szerint különösen fontos ezekben az időkben az alkalmazkodóképesség, például több, a látókörébe tartozó vállalkozás a piaci igényekre reagálva váltott profilt, akad olyan cég, amely arckrém helyett átmenetileg fertőtlenítőszert gyárt, más pedig az autóipari megrendelések visszaesésével az elektronikai gyártás felé fordult.
