Meglepően pesszimista az OECD
Ha nem lesz újabb járványhullám, akkor 8 százalékkal, második járványhullám esetén 10 százalékkal eshet vissza a bruttó hazai termék (GDP) idén Magyarországon – derült ki a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) féléves jelentéséből. Az első forgatókönyv alapján jövőre 4,6 százalékos felpattanás jöhet, míg egy esetleges második járványhullám bekövetkezése esetén 1,5 százalékos növekedésre számíthatunk 2021-ben. Gion Gábor, a Pénzügyminisztérium (PM) államtitkára úgy véli, az előrejelzés számos szempontot figyelmen kívül hagy. A magyar gazdaság fundamentumai alapján – stabil a költségvetési politika, az államadósság alapvetően csökkenő pályán áll, és a munkaerőpiaci mutatók is kedvezők – nem megalapozott sem 8 százalékos, sem 10 százalékos GDP-csökkenéssel számolni. Az OECD jelentése mind a PM, mind a piac előrejelzésénél sokkal pesszimistább: a pénzügyi tárca 3 százalékos visszaesést, jövőre 4,8 százalékos felpattanást vár. „A kormány gyorsan reagált a válságra a GDP 4,4 százalékát kitevő fiskális csomaggal” – írja az OECD. A koronavírus miatt bezáró feldolgozóipar és szolgáltató szektor, valamint a külkereskedelmi forgalom esése határozhatja meg idén a magyar gazdaság teljesítményét.
Az eurócsatlakozáshoz szükséges öt maastrichti kritérium közül kettő teljesül maradéktalanul, és egy részben, a koronavírus teljesen felrúgta a feltételrendszernek való megfelelést – ez már az Európai Központi Bank (EKB) jelentéséből derül ki. Az infláció a referenciaértéknek számító 1,8 százalék helyett 3,7 százalék volt, vagyis az árstabilitás nincs biztosítva. A költségvetési hiány a 3 százalékos maastrichti kritérium alatt volt 2012 és 2019 között, ez a kikötés tehát teljesült. A GDP-arányos államadósság a kritériumszintet jelentő 60 százalék felett alakult (66,3 százalék volt 2019 végén), de 2011 óta csökkenő trend volt megfigyelhető, ezért ez nem akadályozná az euró bevezetését. Kétéves időtávon a forint széles sávban mozgott, a márciusi 360 forintos kurzus 15,5 százalékkal gyengébb, mint a 2018. áprilisi volt, ami kívül esik az európai árfolyam-mechanizmus (ERM II.) keretein. Kedvező, hogy mind a folyó fizetési, mind a tőkemérleg pozitív volt az elmúlt tíz évben, a nettó kintlévőségek jelentősen csökkentek. A hosszú hozamok a vizsgált egyéves periódusban 2,3 százalékosak voltak átlagosan, ami azt jelenti, hogy jóval a 2,9 százalékos referencia alatt alakultak. A Magyar Nemzeti Bank korábban részletes elemzést tett közzé arról, hogyan bővítené a kritériumrendszert. Az általa felvázolt feltételek lényege, hogy a reálgazdasági folyamatok terén az eurócsatlakozáshoz a reálgazdasági mutatóknak az EU átlagának 90 százalékát kellene elérniük.
Lassú talpra állás
Az OECD szerint a világgazdaság GDP-je 6 százalékkal csökkenhet 2020-ban, amit 5,2 százalékos talpra állás követhet. Ha egy második vírushullám miatt ismét lezárásokra lesz szükség, akár 7,6 százalékkal is visszaeshet a gazdasági aktivitás, ráadásul ebben az esetben jövőre csupán 2,8 százalékkal nőne a GDP.
