A Magyarországon forgalmazott ásványvizek, üdítők és sörök piacát igyekszik rendezni a kizárólagossági szerződések tilalmát célzó törvényjavaslat, amelyet Kósa Lajos, a Fidesz alelnöke nyújtott be a parlamentnek. Miután a javaslatot támogatta az Országgyűlés törvényalkotási bizottsága, ma lesz a tervezet vitája, holnap pedig már szavazhatnak is róla.
A politikus rávilágított, hogy a teljes hazai sörpiac éves forgalma 166 milliárd forint, ennek a 94,5 százalékát három nagyvállalat vitte el, összesen 160 milliárd forintot.
Ugyanakkor a fennmaradó 6 milliárd forint sem a magyar kistermelők kasszájába csorgott, hanem ebből 3 milliárdot tettek ki az említett sörgyárak által importált termékek.
Kósa Lajos nem nevesítette a piaci szereplőket, de kétségkívül
Lapunk érdeklődésére mind a három társaság jelezte, hogy mivel most még csak egy törvénytervezetről van szó, azt egyelőre nem kívánják kommentálni.
A Drehernél ehhez annyit tettek hozzá, hogy a sörgyár mindig megfelelt a törvényi és a versenyjogi elvárásoknak, szabályozásoknak, s ez a jövőben is így lesz.
A Borsodinál pedig azt hangsúlyozták a Világgazdaságnak, hogy működése során a vállalat, ahogy eddig, úgy ezután is, a hatályos magyarországi és európai uniós jogszabályi előírásoknak megfelelően jár el.
Bár korábban Gyenge Zsolt, a Fóti Kézműves Sörfőzde tulajdonosa, a Kisüzemi Sörfőzdék Egyesületének elnöke többször hangot adott a nemtetszésének, most ő is a törvényjavaslat kimenetelére vár az állásfoglalással. Korábban mindenesetre többször kiemelte, hogy a multik az erőfölényüket érvényesítve uralják a vendéglátóhelyeket.
Előzetesen azért is sürgette visszatérően a jogszabályváltozást, mert úgy vélte, meglévő helyeket is elveszíthetnek, miközben újakra nehezen kerülhetnek be a csapolt, illetve az üveges söreikkel.
Gyenge Zsolt szerint addig nem is érdemes – a borászatok mintájára – technológiai és termékfejlesztést ösztönző pályázatokról beszélni, amíg nincs biztosítva az esélyegyenlőség az éttermeket, kocsmákat, kisvendéglőket és szállodákat magában foglaló HoReCa-piacon.
A teljes cikket elolvashatják a Világgazdaság hétfői számában
