Az állami beruházások pörgetik legjobban a gazdaságot a járvány után

Az állami és lakossági, illetve az épületberuházások támogatják legnagyobb mértékben a bruttó hazai termék (GDP) növekedését, az előbbiek 1 százalékos emelkedése a GDP 0,77 és 0,78 százalékos bővülését eredményezi, míg az építési fejlesztések átlagosan 0,84 százalékkal növelik a magyar GDP-t – derült ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Inflációs jelentésének témával foglalkozó tanulmányából. Válsághelyzetekben az anticiklikus fiskális politika a gazdasági kilábalás fontos támasza, azonban nem mindegy, mire költünk többet. Az MNB szakértői szerint ilyenkor az állami beruházások jelentősége a magas multiplikátorhatásuk következtében felértékelődik, mivel a három szektor közül ebben a legkedvezőbb a fejlesztések növekedésre gyakorolt hatása. Az állami épületberuházások multiplikátorhatása 90 százalékos, így egy 10 milliárd forintos fejlesztés 9 milliárd forintot ad a GDP-hez. Az MNB szakértői a fentiek miatt jelezték, kiemelten fontos, hogy az állami beruházások már az idén megvalósuljanak, hiszen ezzel tudják támogatni a gyors gazdasági kilábalást.

A kormányzati beruházások növekedését ösztönzik a járvány elleni védekezés egyes kiadásai és a Gazdaságvédelmi akcióterv fejlesztési intézkedései. A Gazdaságvédelmi Alapból (GVA) 82 milliárd forintot csoportosítottak át a Budapest–Belgrád vasútvonal kivitelezésére, 79 milliárd forintot közútfejlesztésre és 24 milliárdot a Magyar Honvédség beruházási és felújítási kiadásaira. Ezenfelül a Központi Maradványelszámolási Alapba befizetett több mint 300 milliárd forintot elsősorban beruházásokra és felhalmozási célú kiadásokra használhatják fel. Ezek tényleges hatását csökkentheti, hogy a GVA fedezetet nyújtó átcsoportosításai is érinthettek beruházási tételeket. Az MNB az előrejelzésében a költségvetési mozgástér mértékéig az állami beruházások emelkedésével és gazdaságélénkítő hatásával számol.

A koronavírus-járvány következtében érdemben megemelkedett a gazdasági kilátásokat övező bizonytalanság, emiatt számos cég a kiadások felülvizsgálatára és átstrukturálása kényszerült – tér ki a keretes írás a vállalati szektorra. Jellemző a beruházások időbeli kitolása, de fejlesztések elhalasztása is előfordul. Magyarországi példa erre a BMW debreceni gyárépítésének hónapokkal történő elhalasztása. A MAPI Magyar Fejlesztési Iroda Zrt. információja szerint a járványhelyzet által okozott gazdasági károk ellenére is van Magyarországon 3500, többségében hazai tulajdonú vállalkozás, amely készen áll előremutató befektetésekkel (hozzávetőleg 500 milliárd forint értékben) növelni a termelés hatékonyságát.

Az MNB jelentése szerint ha a világgazdasági kilátásokat övező bizonytalanság hosszú távon fennmarad, illetve a hazánkban kapacitásbővítést tervező és végrehajtó iparágak – elsősorban a járműipar – kilábalása elhúzódik, az a vállalati beruházások átütemezéséhez vezethet.