A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa 15 bázisponttal 0,60 százalékra csökkentette a jegybanki alapkamatot keddi ülésén.
Erősödött a forint azután, hogy csökkentették a jegybanki alapkamatot. Pillanatokkal a kamatdöntés bejelentése előtt
az eurót 350,74 forinton jegyezték, fél órával később, 14.30 órakor pedig 350,62 forinton. A frank 326,66 forintról 326,53 forintra, a dollár pedig 306,75 forintról 306,25 forintra gyengült.
A júniusi ülésén a testület ugyancsak 15 bázisponttal csökkentette – 0,75 százalékra – a jegybanki alapkamatot, amely 2016. május 25. óta állt 0,90 százalékon. Elemzők akkor váratlannak nevezték a monetáris tanács kamatcsökkentését, a mostani enyhítésre azonban számítottak, mivel Virág Barnabás, az MNB nemrég kinevezett alelnöke a kamatcsökkentés után néhány nappal azt mondta, hogy a júliusi kamatdöntő ülésen ő maga fog újabb 15 bázispontos kamatcsökkentést javasolni, de hozzátette
nem opció és nem lehetőség ezen szint alá menni.
https://www.facebook.com/jegybank/photos/a.233705323480489/1471533349697674/
A K&H elemzése szerint a következő időszakban elképzelhető további lazítás. Ha viszont a járvány miatt zorddá válik a hangulat, akkor átmenetileg szigoríthat is a jegybank.
A döntés megfelel a piaci várakozásoknak, ugyanis a legutóbbi, júniusi szintén 15 bázispontos csökkentés után a magyar jegybank vezetése már utalt rá, hogy lesz még lazítás
– kommentálta a jegybanki lépést Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője. Hozzátette: „A kamatcsökkentés célja a gazdaságélénkítés. Tehát alacsonyabb hitelkamatokkal igyekszik felpörgetni a hitelezést az MNB. Az szempontjából is belefér a kamatcsökkentés, a jegybank ugyanis legutóbbi előrejelzésében azzal számolt, hogy az egyik legfontosabb mutató, az adószűrt maginfláció jövőre a 3 százalékos célszint alá süllyed.”
Suppan Gergely, a Takarék Bank vezetőelemzője kiemelte, hogy a koronavírus terjedése ellen hozott intézkedések negatív gazdasági hatásainak mérséklésére
az MNB számos intézkedést hozott az elmúlt két hónap során, új intézkedéseket és eszközöket vezetett be.
A kamatfolyosót kiszélesítette az egynapos és egyhetes hitelkamatok megemelésével – ami azonban az alapkamat csökkentésével ismét aszimmetrikus lett –, míg a forint védelme érdekében az alapkamattal egyező szintre, 0,90 százalékra emelte az egyhetes betéti kamatot, amivel a bankrendszer rövid oldali likviditását csökkentheti, a rövid bankközi és állampapír hozamok pedig ennek megfelelően emelkedtek.
Legközelebb szeptemberben léphet az MNB
Varga Zoltán, az Equilor szenior elemzője korábban a Világgazdaságnak azt mondta, hogy
a jegybank a továbbiakban kivárhat, de elképzelhető, hogy később tovább csökken az alapkamat.
Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője arra hívta fel a figyelmet, hogy inkább szimbolikus a várhatóan összesen 30 bázispontos alapkamat-csökkenés – az MNB júniusban a négy éve és egy hónapja állandó, 0,9 százalékos rátához nyúlt hozzá –, ezért emiatt várhatóan nem száll el az infláció, a gazdaságélénkítésben viszont szerepet játszhat a kamatszintek csökkenése.
Trippon Mariann, a CIB Bank vezető elemzője rámutatott: a cseh alapkamat 0,25 százalékos, míg a lengyel irányadó ráta 0,1 százalékos, vagyis
a régióban Magyarországon a legmagasabb az alapkamat.
A válság előtt a magyarországinál mindkét országban magasabb volt a ráta, így az MNB-nek mérsékelt lazításra van tere.
