Jelentősen javult a kkv-k termelékenysége
Magyarország 47,7 ponttal a 19. helyen végzett az Európai Unió országai közötti versenyképességi rangsorban 2020-ban – derült ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Versenyképességi jelentéséből. Az uniós átlagtól 4,5 ponttal maradt el hazánk, a visegrádi társak átlagát azonban valamivel megelőztük. A fejlett nyugati és északi országok vezetik a rangsort, az éllovas Svédország lett 67,3 ponttal. Baksay Gergely, az MNB ügyvezető igazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy a jegybanki jelentés 154 mutatót vizsgált, ebből 95 százalék objektív tényezőn alapul, a számításoknál a korábbiaknál nagyobb hangsúlyt kapott a gazdaság zöldítése. A jegybanki tisztségviselő aláhúzta: a 2013 óta tartó, az unióhoz képest átlagosan 3 százalékos növekedési többlet fenntartásához a versenyképességi reformok folytatására van szükség. Az oktatás egyik legnagyobb problémája, hogy kevesen végeznek természettudományi szakokon, a reál végzettségűek aránya az egyik legalacsonyabb Magyarországon a fiatal diplomások között, pedig rájuk lenne szükség az innovációs potenciál emeléséhez – mondta a Világgazdaságnak Baksay Gergely.
Annak ellenére alacsony a felsőoktatásban végzők aránya – az uniós átlaghoz és a régióhoz képest egyaránt –, hogy a diploma után járó bérprémium figyelemre méltóan magas. Míg az EU-ban az átlagbérnek átlagosan a 174 százalékát kapja egy mesterdiplomás, addig Magyarországon ez az arány 216 százalék. A pedagógusi bérek rendkívül alacsonyak, a középiskolai tanárok keresete a diplomás átlagbér 74 százalékát teszi ki. Magas a korai iskolaelhagyók aránya, miközben jellemző a szakemberhiány, valamint az élethosszig tartó tanulásban sem áll jól Magyarország. Az MNB ügyvezető igazgatója rámutatott: a felmérések szerint a tananyag visszamondásában jól teljesítenek a magyar diákok, azonban a tudás gyakorlati alkalmazásában már kevésbé sikeresek. Ezen lehetne sokat javítani, elsősorban az informatikai és a nyelvoktatást kellene fejleszteni.
A hitelezés egészséges szerkezetben bővül, igaz, a bankrendszer hatékonysága az egyik legrosszabb az EU-ban, a jegybank korábban többször is jelezte a magyar hitelintézeteknek, hogy magas marzsokkal dolgoznak – fejtette ki. A kis- és középvállalatok (kkv) reál termelékenysége 30 százalékkal nőtt 2010 és 2018 között, az ügyvezető igazgató szerint ez a felzárkózás kulcsa. Ugyanakkor az innovációs tevékenységen lehetne még javítani, a szabadalmak száma ugyanis számottevően elmarad mind az uniós, mind a régiós társaktól. A vállalati adóterhelés csökkentésében jelentősen előrelépett Magyarország, a kkv-szektor további felzárkózásának kulcsa pedig az erőteljes digitalizáció lehet. Az MNB ügyvezető igazgatója arra is rámutatott, hogy a magyar lakosság egészségi állapota ugyan elmarad a hasonló fejlettségű országokétól, azonban az egészségesen töltött évek számában már felzárkóztunk a régióhoz.
Míg az EU-ban az átlagbérnek átlagosan a 174 százalékát kapja egy mesterdiplomás, addig Magyarországon ez az arány 216 százalék
