Kiegyenlítik egymást a piaci hatások

Tavaly már év közben előrevetítette, hogy a Hungrana eredményessége mérséklődni fog. A számokban nem látszik nagy visszaesés, az árbevételük több mint kétmilliárd forinttal, 92,2 milliárdra nőtt, de az adózás előtti eredményük 11,4 milliárdról 9,6 mil­liárd forintra csökkent. Mi ennek az oka?

A tavalyi volt a második év a cukorkvótarendszer megszűnése után. Már az év elején is látszott, hogy nagyon nagy a túltermelés Európában és a világban is, ez pedig lenyomta az árakat, és az is világos volt, hogy az év során maradnak ezek az alacsony árszintek, és marad a cukortúltermelés. Volt egy kis fogyasztáscsökkenés is, de az nem volt drasztikus. Ezzel együtt, amit elértünk, az egy szép, egészséges eredmény, de a megszokottól elmaradt. Nagy segítségünkre volt viszont, hogy az alkoholtermékek, így a bioetanol iránt is nagy kereslet mutatkozott, ami pedig ezen a piacon felhúzta az árakat. A jó eredményünk nagyrészt ennek köszönhető. A Hungrana sajátossága, hogy sok termékünk van, sok lábon állunk, ilyen szempontból ez egy szerencsés együttállás.

Ebben már közrejátszott az E-10-es üzemanyag bevezetése is?

Igen, bár csak 2019 végén jelentették be, hogy Magyarországon is lesz E-10, és ténylegesen itthon csak 2020. január 1-jétől van. De Európában több országban már 2018–2019-ben bevezették, ami az egész európai keresletet és egyben az árakat is megnövelte. Ennek a pozitív hatását egyébként áthoztuk 2020-ra is, egészen márciusig, amikor jött a koronavírus-járvány.

A járványnak milyen hatása volt

a Hungrana működésére?

Mi is érzékeltük, hogy bizonyos termékekre – amelyekhez a Hungrana alapanyagot szállít – a pánikvásárlások fokozták a keresletet, de tudtuk azt is, hogy ez meg fog állni, hiszen mindenki bespájzol. Az üzemanyag ára viszont drasztikusan csökkent március végére, április elejére. Két hét alatt 40-50 százalékot csökkent az ár, ami ugyan nem érte el az olaj árzuhanásának mértékét, de ez azért nagyon extrém árváltozás. A második negyedév úgy telt el, hogy próbáltuk felmérni, mi lesz ebből.

Elsősorban milyen termékeket érintettek a pánikvásárlások?

Többféle cukor- és édesítőtermékünk van, ezek közül pél­dául nagyon nagy kereslet volt arra a típusra, amely a szörpökhöz kell. Úgy látszik, a korlátozások időszakában az emberek sokkal több szörpöt vettek otthonra, üdítőitalt viszont jóval kevesebbet. Otthon kevésbé iszik az ember üdítőt vagy koktélt, amelybe ugyancsak üdítő kell, nem beszélve arról, hogy nem voltak sportesemények, és később nyitottak a strandok. A papíriparnak szállítunk keményítőt, ezen keresztül is nagyon jól látszott, hogyan változott a piac: azoknál a vevőinknél, akik az autóiparban használt csomagolóanyagokat gyártanak, azonnali visszaesést éreztünk, de élelmiszer-csomagolásra felhasznált termékeink kereslete nagyon felpörgött. Ezért is mondom, hogy a mi gyárunk nagyon jó lenyomata a gazdaságnak, mert mindenhol ott vagyunk. Egyébként az az ökölszabály nálunk, hogy termékeinknek körülbelül a kétharmada kerül exportra, egyharmadát pedig belföldön értékesítjük.

A fertőtlenítőszerek forgalmának felfutását megérzik?

A gyógyszer- és a vegyipari minőségű alkoholra és a finomszeszre korábban is stabil volt a kereslet, a koronavírus-járvány hatására pedig olyan brutális keresletnövekedés tapasztalható, ami szerencsére rendkívül pozitívan támogatja meg az eredményünket. Az alkoholgyárak felpörögtek, finomszeszből gyakorlatilag nem tudtunk eleget gyártani.

Az exportra hogyan hatottak

a forgalmi korlátozások?

Szerencsére ezek hamar oldódtak, amiért mi is nagyon aktívan lobbiztunk. Mindenki belátta, hogy ha még a kamionok sem tudnak közlekedni, akkor olyan szinten megáll a gazdaság, amit nehéz kezelni. A mi alapanya­gaink csak belföldről jönnek, így ez semmiféle akadályt nem jelentett, az exportszállításainknál pedig néhány hétig volt gond, elsősorban Olaszország irányába. Ott megálltak a gyárak, visszamondtak megrendeléseket, de például Ausztria vagy a Balkán felé minimális fennakadások voltak. Összességében elmondhatom, hogy tudtunk kezelni minden problémát.

Mennyiben írta át a járvány az idei terveket?

Azt látjuk, ami volt, de hogy mi következik még, azt nem lehet tudni. Most úgy vélem, hogy ha a tavalyi árbevételt és eredményt el tudjuk érni, akkor nagyon szerencsésnek mondhatjuk magunkat. A második negyedév, főleg a belső bioetanolárak és az egyéb negatív piaci hatások miatt, nagy kérdőjeleket vet fel. A korlátozások feloldása, a turizmus újraindulása, ha egy picit később is, de azért valamit megmozgatott. Azt látjuk, hogy azok az emberek, akik három hónapig be voltak zárva, most már nagyon mennének, ha tehetik, benne van a bugi a lábában mindenkinek. Valószínűleg sokkal kevesebben fognak repülőre ülni, és többen mennek nyaralni autóval. Már érezzük az üzemanyag iránti kereslet jelentős növekedését, és pél­dául fő termékünkre, az izocukorra is egyre nagyobb az igény. Igaz, hogy a turizmus még jóval alacsonyabb szinten van, mint korábban, de elkezdett növekedni, és ezt mi már érezzük. Hogy ez meddig tart, jön-e a második hullám, vagy sem, ezek nagy kérdések számunkra is, mint ahogy mindenkinek.

A gabonatermést nagyban befolyásolja itthon az aszály, eközben pedig a kukoricának, ami az alapanyaguk, jókor jött az eső. Milyen gabonapiaci trendekre számít?

Úgy tűnik, Magyarországon búzából kevesebb fog teremni, mint tavaly, de az európai és a globális gabonatermés-kilátások jók. Az előrejelzések szerint a tavalyinál több teremhet mindenből az idén, viszont nagyon úgy néz ki, hogy eközben a kereslet csökkenhet. Ez az afrikai sertéspestis, illetve a Covid–19-járvány hatása, az Egyesült Államokban például több tucat etanol- és biodízelgyár bezárt. Azt gondolom, hogy ebben az évben a mezőgazdasági alapanyagok iránti kereslet jó néhány százalékkal alacsonyabb lesz, mint tavaly.

Vagyis alacsonyabb árak várhatók?

Annyiban optimista vagyok, hogy jó termést várok, globálisan is, az árakat pedig úgyis a világpiac határozza meg, vagyis az, hogy a fekete- és a földközi-tengeri kikötőkben vagy Nyugat-Európában mennyiért vásárolják föl a terményt. Az idén a járványnak a kukoricapiacon is volt hatása, hiszen amikor még senki sem tudta, hogy meddig tart ez a helyzet, beindult a felvásárlás, ahogy más alapanyagok esetében is, és rengeteg áru ment ki ezekben a hónapokban. A nyári árak emelkedtek is, aztán júniusban megérkezett a várva várt csapadék. Ha abban a két hétben nem esik az eső, akkor nemcsak a búzával, hanem a kukoricával is óriási baj lett volna.

A sertésállomány nagyon alacsony szintre csökkent, és bizonyos baromfiágazatokban a madárinfluenza okoz termeléscsökkenést. Ez hozott-e változást

a cég takarmánypiaci termékei iránti keresletben?

Sok információ kering a takarmánypiacon, de szerencsére mi nem tapasztaltunk visszaesést. A baromfiágazatoknál kevésbé vagyunk jelen, de mindhárom takarmánytermékünk iránt stabil maradt a kereslet. A kukoricafeldolgozás melléktermékeként készülő CGF alapvetően a tejelő szarvasmarhák tömegtakarmánya, és bár a tej­piacon volt némi túltermelés, ami hatott a takarmányfelvételre is, de ez nem volt számottevő, mi nem nagyon éreztük meg. Fontos termékünk a kukoricacsíra, amelyből csíraolajat préselnek ki a vevőink, és ennek egy nagy része élelmiszer lesz, egy részéből pedig takarmány készül. Ennek a forgalma az idén egyáltalán nem csökkent. Gyártunk glutént is, amit főleg a kisállateledel-ipar vesz, ez pedig egyáltalán nem ingott meg, még a legnagyobb korlátozások idején sem. A gluténra az akvakultúra is vevő, amely szintén nagyon stabil.